Miért sír még mindig reggelente? (5 éves)

Nálam a nagynál csak évekkel később derült ki! Tudtam, hogy nem szereti az egyik óvónénit, de soha nem mesélt semmi konkrétat. Hiába kérdezgettem, csak azt hajtogatta, hogy hiányzom neki. Úgy jártunk bölcsibe, hogy végig zokogta az utat, az elválás katasztrofális volt, és még össze is hányta magát. 2 évig járt bölcsibe, 1 évig oviba, és ez utána kezdődött. Az ovi utolsó évében elmúlt, szeretett járni (elment az az óvónéni, akitől félt). A nyáron, amikor elballagtunk az oviból véletlen elmesélte, hogy egyszer alvási időben pityergett utánam, és az óvónéni, akitől félt a karjánál fogva kirántotta az ágyból, és az asztal tetejére állította, majd a többi gyereknek mondta, hogy nézzék meg, ő az a kislány, aki miatt itt nem lehet aludni! Annyira megszégyenítette és megfélemlítette, hogy ez lett a vége. És annyira szégyellte a lányom, hogy nem merte elmondani, mert azt hitte, nagyon rossz dolgot tett! Nem biztos, hogy nálatok hasonló van, csak azért meséltem el, mert már én mindig ilyesmire gondolok, ha ezt hallom! El is döntöttem, hogy ha a kicsik kezdik majd az ovit, mindig addig járok az óvónők nyakára, amíg megtudom az igazságot!

Első vagyok, elírta, nem bölcsben volt ez, hanem az ovi második évében, már 2 év bölcsi, 1 év ovi után kezdődött, és abban az évben volt, amíg ez az óvónéni nem ment el.