Hogy lehetne 1 5éves kisfiút eltiltani a számitógéptöl?
A probléma az hogy a keresztfiamat nem érdekli más mint a számitógép,nincs kéz ügyesége nem tud rajzolni stb.
Kiabál,veszekszik ha nem az van amit Ö akar mit tegyek nekem nincs gyerekem ezért kérek itt tanácsot.
Elveszik tőle, és bedobozolják a gépet.
Csak így.
Én még rá tudok szólni a 9 évesemre, hogy H-Cs-ig nincs gépezés. DE egy 15 évessel mást nem tudnak csinálni.
Ha nem megutáltatni akarod magad vele, hanem nevelni, akkor ne tiltsd el, hanem az eszével próbálj szót érteni. Biztos nem lehet egyik napról a másikra. Próbáljatok közösen értelmes korlátokat találni. Ha belemegy olyanba, ami kevesebb a mostaninál, de szerinted még rengeteg, én akkor is azt tartanám a kiindulásnak.
És főleg értelmes, őt is érdeklő alternatívák lehetőségét kell felvillantani előtte, különben mit csinálna.
Ha nincs kézügyessége, nem fog nekiállni kézműveskedni a kedvedért és rajzolni!
előző vagyok, tényleg egy öt éves lehet. Akkor előző hozzászólásom törölve.
Elvenni és kész. Minden nap egy meghatározott időben engedni fél órát és ha nem engedni!
Közben folyamatosan más elfoglaltságot is kínálni...
egyszerűen el kell tüntetni a gépet egy jó időre...a szülei mondják azt,hogy elromlott és elvitték a szerelőhöz...egy pár hétig kérdezgetni fogja, mikor hozzák már, majd mindig csak annyit kell mondnai,hogy még nincs kész... egyszer elfelejti és elkezd mással is foglalkozni
esetleg vegyenek neki egy kisállatot,hogyha megtehetik...egy gyereknek nagy élmény(leginkább a kiskutya), leköti nagyon sokáig, és felelősséget is tanulhat mellette
1 vagyok,
ha 5 éves, akkor is elvenni, de azonnal.
Nem is értem az ilyen gyerek szüleit...
Mi sem egyszerűbb el kell tenni a gépet.
Ne hogy már! Milyen világot élünk, hogy nem lehet megálljt parancsolni egy gyereknek?
Én 19 éves vagyok és mindig én vigyázok a 16 éves húgomra, a 7,8,10 éves unokaöcséimre nekik a 15 éves féltestvérére (aki fiú).
Minddel elbánok 19 évesen!!!
Eleinte persze voltak problémáink, mivel otthon nem szokták meg (húgom kivételével), hogy következetesen bánnak velük és vannak dolgok amiket nem lehet egyáltalán megtenni és vannak dolgok amiket pedig muszáj megtenni. És még valami ami nagyon fontos: mindennek megvan a maga ideje.
Amint végeztem a sulival elmegyek azokért, akik még suliban vannak. Akik már nincsenek azokat, a húgom felszedte és haza vitte.
Amint hazaértem megfőzök. A húgom is tud főzni, nem is rosszul, de nem engedem neki, hogy felügyelet nélkül bekapcsolja a gázt. Biztonsági okokból.
A húgom(16/L) és Balász(15/F)amint hazajönnek, esznek, aztán házit csinálnak. Ha végeztek ellenőrzöm őket. Aztán gépezhetnek 1-1 órát. Majd szabadon elfoglalhatják magukat, ameddig tudnak viselkedni. De mindenki elhiheti: tudnak.
Nem úgy kell elképzelni, hogy vigyáz ülésben ülnek, hanem beszélgetnek, játszanak, tv, dvd, olvasás...mikor mi. Persze hogy van hogy összevesznek, kik nem vesznek össze akik ennyi időt töltenek együtt? És akkor mi van? Majd megoldják, rájuk szólok, hogy halkan ne zavarják a kicsiket a tanulásban és olyankor otthagyják egymást. Mikor olyanuk van kibékülnek és minden a régi.
A kicsiknek én segítek a házi feladatban, játszok velük. Van, hogy közösen játszunk a társasjátékon. Persze a nagyobbaknak nem ez a kedvenc elfoglaltsága, de néha nekik is bele fél.
A szüleim 6-7 között érnek haza, ekkor a gyerekeknek nagyon csöndesnek kell lenniük, mert apukám elég ingerlékeny.
Este 5 és 7 között jönnek értük. Miután elmentek én is a húgom is elmegyünk vacsizni, fürdeni. Ő lefekszik tévézni, én pedig kb 8-9ig fél 10ig tanulok aztán lefekszem aludni. Ez így meg minden hétköznap.
Hétvégén van, hogy senki sincs nálunk és akkor tudok piheni, vagy ha nem vagyok nagyon fáradt akkor anyunak segítek a konyhában. De olyan is van, bár ritkán, hogy áthozzák a 4 gyereket egész hétvégére és ott is alszanak. Na az már a kihívás. De legnagyobb probléma hogy a két kisfiú lefekvés előtt néha összekap, de gyorsan felülkerekedek a helyzeten.
Nem fényezni akarom magam, de ez mind igaz.
Soha egyik gyereket sem ütöttem meg mégis mindegyik első szavamra megcsinálják amit kérek tőlük. Eleinte rengeteg büntetést kaptak, de hát rájöttek, hogy vagy szót fogadnak vagy büntetés. Végül az első mellett döntöttek.
Ne gondolják, hogy szőrős szívű vagyok. Velem sokkal szigorúbban bántak. És mióta a gyerekek megtanulták a rendet imádnak idejönni. Hétvégén ha itt vannak elszoktam vinni őket néha a Gellért-hegyre. Na azt nagyon imádják. Még a nagyok is. Ha kiszakítjuk őket a "rosszfiúk/lányok" közül és megtanítjuk neki, hogy kell viselkedni, akkor nagyon jó gyerekeket tudunk faragni belőlük.
Sőt néha megesik, hogy Balázs egy-egy kirándulásunkra, elhívja a legjobb barátját és ő is élvezni szokta.
Úgyhogy tanuljanak tőlem egy 19 éves "gyerektől" és ne féljenek a sarkukra állni. Ha felállítjuk a szabályokat és mi is betartjuk őket és egyenrangúként viselkedünk a gyerekekkel, akkor ők is hamar megtanulják, hogy mit is várunk el tőlük.
19/L Zsuzsi :)
Első és hatodik vagyok,
Tök igazad van Zsuzsi!
Nekem 4 éves volt a kisfiam, mikor 19 voltam. :)
Neked is kéne egy saját gyerek!
Üdv, Ági
Hát van elég bajom a rokon gyerekekkel, nem hiszem hogy szükségem van egy sajátra:)
És ha gyereket szülök, azt akarom, hogy apja is legyen és akkor már ne a szüleimmel éljek... úgy hogy azzal még várok:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!