Mit tennél, hogyha az ovis gyermeked csoportjában van egy hiperaktív, figyelem és magatartásos agresszív kitörésekre hajlamos kisgyerek?
A kisfiú dührohamos, ütöget. A foglalkozásokat zavarja, azokban részt nem vesz. A többiek panaszkodnak rá mindenkinek, otthon is elmondják a szüleiknek milyen rosszaságot csinált aznap, vagy kit ütött meg, vagy éppen a te gyerekedet vágta pofon, vagy lögdöste meg.
Mit lehet tenni? Szülővel beszélni? Összefogni és kirúgatni? Egy óvoda van, kis falu.
A kisfiú gyógyped fejlesztés alatt áll, értelmes, nem fogyatékos.
Ez tényleg nehéz kérdés.
Mennyi idős? Elvileg nagycsoportig nem is lenne kötelező az óvoda. A szüleivel beszéltek már az óvónők, hogy hogy viselkedik? Persze, gondolom ők is tudják. Mindenképp kell járnia oviba? A szülei dolgoznak, másképp nem tudják megoldani?
Megfélemlíti a többi gyereket, és nem hagyja őket szabadon játszani/foglalkozni, szóval ez semmiképpen sem normális.
Össze kellene fogni és az óvonőnek beszélni a szüleivel, hogy nem való egyelőre az óvodába.
Hát, nekem középsőben voltak a lányomnak dühromai, egész komolyak. Én megkértem a szülőket, hogy ha bármilyen problémát tapasztalnak, akkor NEKEM szóljanak, mert én fogom tudni megoldani. Ha a hátam mögött susognak, és nem tudom, hogy konkrétan mi volt a konfliktus forrása, akkor nem tudom megbeszélni a gyerekemmel, és megtanítani őt a helyzet kezelésére.
Szerencsére a pozitív hozzáállásnak köszönhetően a pedagógusokkal és egy gyermekpszichológus segítségével 2 hónap alatt szüntettük meg a viselkedési problémákat, és onnantól lehetett konstruktívan dolgozni.
A többi gyereknek amúgy megtanították, hogy ne piszkálják, hergeljék a lányomat, mert abból lesznek a dührohamok. Szóval ez egy "csapatmunka". Volt olyan szülő, aki először fúriaként jött, hogy a lányom összekarmolta a fiát, aztán kiderült, hogy a kisfiú is erőteljesen ludas volt a dologban, mert pontosan tisztában volt azzal, hogy mire "ugrik" a lányom, és direkt hergelte... Szóval neki is szépen megtanították, hogy hogyan viszonyuljon hozzá.
Amúgy is jobban jártok, ha megoldást próbáltok keresni, mert egy kis faluban nem lehet kitenni a gyereket.
Hidd el, hogy működik, LEHET integrálni ezeket a gyerekeket, ha megfelelően elfogadó, támogató közegben van, a szülő sem ellenségeskedést érez, hanem segíteni akarást. Az a gyerek, aki korábban naponta végigverte a csoportját és székeket hajigált, most már iskolás, és példás magaviseletű, szorgalmú, az egyik legjobban viselkedő gyerek az osztályában. Szóval lehetséges...
Nálunk is volt konkrétan hiperaktívnak diagnosztizált gyerek. Szülei alkeszok voltak, szóval ovin kívül semmi fejlesztést nem kapott. Okos gyerek volt, de kontrollálhatatlan volt időnkét. Ezt úgy oldották meg, hogy amikor kezdődtek a bajok, bejött a dada és csak vele foglalkozott. Volt, hogy az óvónő szerzett a gyerektől zöld foltokat, brutális volt. De a többi gyerekben sosem esett kár.
Ellentétben most, folyton külsérelmi nyomokkal jön haza, pedig ez a gyerek "átlagos".
Nem össze-vissza ütöget, hanem mikor valamit el akarnak tőle venni, vagy ő akar valamit. Csak úgy nem esik neki senkinek indok nélkül.
Ovónők tudják, a szülő is tisztában van a helyzettel, ezért is van a kisfiú (4éves) délig az óvodában, nem is eszik ott, tehát szűk 4órát van az óvodában.
A szülőnek mit mondanátok?
Lehet egy "egészséges" kisgyerket az elfogadásra tanítani?, hogy nem útáljuk a másikat és kiközösítjük, hanem elfogadjuk úgy ahogy van? Vagy pedig azt, hogy ne hagyja magát, álljon ki magáért, és üssön vissza, védje meg magát?
Egyébként ez a kisfiú a legkisebb a csoportban, beszédileg is le van maradva.
Ez bizony a nevelök hibája, hogy hagyják ezt és nem foglalkoznak a gyerekkel megfeleöen.
Èn külföldön élek, itt minden óvodában van csoportonként 1-2 beteg gyermek. Direkt csinálják az integrációt, ök speckó dolgokat igényelnek. Ezért van 3 gondozó a 20 gyerekre. Szuperül müködik és az agresszivebb gyerekeket is kordában tudják tartani, mert az ovonök/bácsik megfelelö képzéssel rendelkeznek itt.
Èn a helyedbe a szülöi munkaközösséget fognám össze és velük együtt+a szülökkel+az óvónökkel egy beszélgetést hoznák össze, ahol elmondaná egy valaki hogy mi is a baj, és mi lehetne a megfelelö megoldás. Senkinek nem tesz jót ha kirakják onnan, a gyermeknek legkevésbé. Egy másik óvodában még több baj lesz, és ti azzal ha kirakattátok még egyet bele is rugtok. Erösen a problémára kell koncentrálni és azt megoldani.
Persze, az óvónők jelentősen le vannak terhelve, de hát nálunk is ez van: két óvónő volt, és a 28 fős csoportban volt 6 (!) papíros gyerek! (Hiperaktív, figyelemzavaros, elektív mutista, autista!)
Ehhez a csoporthoz mondjuk vettek fel egy gyógypedagógiai asszisztenst, amiből aztán év végére MINDEN egyes, a csoportba járó gyerek profitált, nem győztek hálálkodni a végén a szülők, hogy oda került az asszisztens - egyébként az én lányom miatt vették fel, mivel ő autista, de sajnos tudom, hogy ez nagyon fenntartófüggő, hogy betartják-e a törvényben előírtakat, és biztosítják-e a megfelelő kereteket.
A lényeg, hogy minden gyereket tudtak gyönyörűen integrálni, és a gyerekeknek természetes volt az, hogy valaki MÁS, megtanultak bánni velük. Azon múlik, hogy milyen mintát látnak. Ha a pedagógus kirekesztő, és azt mondja, hogy az a gyerek ROSSZ, akkor a gyerekek is így fognak hozzáállni. Ha a pedagógus azt mondja, hogy az a gyerek MÁS, és próbáljuk meg benne felfedezni az értékeket, a másságát tolerálva próbáljunk hozzá közeledni, akkor MŰKÖDIK. Nem a levegőbe beszélek, mert bizonyítottan működik!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!