5 éves lessz oktoberben a kisfiam, Van ugyhogy ha rákiabálok és megüt. De senkinek nem akar itthon szót fogadni. Kiabál, hisztizik. Mit tehetnék?

1. valahol ki kell engednie. Aki az oviban jó, az általában otthon szokta elengedni magát jobban.

2. Nem most kéne elkezdeni a nevelést, hanem kellett volna pici kortól ahhoz szoktatni (finoman...), hogy márpedig az van, amit a nagyok kérnek (!!).

3. Kicsit okosabban kellene hozzáállni szerintem nektek, szülőknek. Elmagyarázni. Jutalmazni. Büntetni. Mindezt következetesen. Attól csak "hülye" lesz egy gyerek, ha a csinál amit akar következmények nélkül, aztán ha apu/anyu megunja, leordítják és kap egyet.

Világos és egyszerű játékszabályokra van szükség. Ha ismeri a határait, akkor nagyobb biztonságban érzi magát, és nem fog így viselkedni.

Nem akarok álszent lenni, kapott már a fenekére az enyém is, de eszébe nem jut visszaütni, mert tudja, hogy már vége van a világnak. Sőt, már attól is észhez tér, ha erélyesebben szólok rá.

Ha okos meg jó gyerek, azt természetesnek vennétek, vagy meg is szoktátok olyankor dicsérni? Mert az is nagyon fontos!! Ha jót tesz, mindig tudatni kell vele, hogy ez most a helyes és okos viselkedés.

Nem könnyű, de megéri a melót!

Pontosan ugyanazokat akartam leírni, amiket a 2. válaszoló, tökéletesen ugyanezt gondolom és tapasztalom is.

Most 5 éves, nemsokára kezdődik a suli, most tegyétek helyre a kereteiteket, mert később még nehezebb lesz.

Barátnőmnek vagy egy okos, értelmes, jólelkű kisfia, aki annyira szabadjára lett engedve, hogy ebbe dilizett bele. Elkezdte a sulit és csak a gond van vele, nem bír vele a tanárnő és a többi gyerek sem szereti. Oviban egy kis angyal volt ám!

Ülj le, vegyél elő egy papírt és írd le magadnak a szabályokat, mi az amihez ragaszkodnod kell ha törik, ha szakad, mi az aminek következménye kell, hogy legyen, miként kap büntetést, mivel jutalmazod (játék, étkezés, önállóság öltözésben, fürdésben, agresszivitás stb, szóval minden). Magadnak is állíts fel szabályokat: pl nem ütöm meg a gyereket, amúgy is verekedős gyerkőcnél ez csak olaj a tűzre, mutasd meg, hogy a problémákat máshogy kell megoldani, ne mutass rossz példát (tudom, hogy ez nagyon nehéz). Ne ordíts vele, maradj nyugodt, ha hisztizik ne alázd meg, ha sír, vedd ölbe, magyarázd el miért nem lehet, hagyd, hagy legyen szomorú, de ne hagyd, hogy ezt eszköznek használja.

Ajánlom ezt a könyvet, kötelező olvasmánynak kellene lennie már a terhesgondozás alatt:

Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje

Adele Faber, Elaine Mazlish