Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Problémás gyerekek » Kezelhető egyáltalán ez a...

Kezelhető egyáltalán ez a helyzet, vagy könyveljem el a gyermekem tönkre teszi a családot?

Figyelt kérdés

Kislányom 3 és fél éves, enyhe értelmi fogyatékossággal és autizmus sprektumzavarral lett diagnosztizálva idén áprilisban. Újszülöttként már nagyon furcsa volt nekem, hogy gyermekem rövid időt aludt max 20 percre aludt el és órákig képes volt fent maradni, persze folyamatosan sírt, az orvos azt mondta has fájós, később sem lett jobb a helyzet sőt sajnos azt kell mondjam minden nappal egyre rosszabb. Minden percben figyelni kell, nagyon veszélyes dolgai vannak, nem beszámítható. 24 órás felügyeletet igényel, egész idén áprilisig minden orvos védőnő azt mondta nekem ezzel a gyermekkel semmi gond nincsen csupán megkésett fejlődésről beszélünk nála. Már olyan sokan állították, hogy el is hittem, de valami még is motoszkált bennem, így elvittem önként a Vadaskertbe ott kimondták a diagnózist 4 óra múlva, egyértelműen. Alvása most is olyan minden áldott nap éjfélkor elalszik nagy nehezen hajnalba korán kettő-három órakor kel, napközben nem alszik teljesen ki vagyunk merülve, úgy érzem a család sem bírja már, férjem nagyon jó apa főállásban dolgozik, de gyermek nevelésből maximálisan kiveszi a részét a végsőkig kitart a gyermekeink mellett, anyukám hozzánk költözött ő is dolgozik főállásban, van egy két és fél éves nagyon okos kislányunk, és egy 4 hetes nagyon jó babánk. Még szerencse, hogy a két és fél éves gyermekem olyan okos értelmes, hogy rengeteget segít.

nekem. Az egész család kimerült teljesen a végsőkig harcoltunk nem engedtük, hogy nyugtatót kapjon, de úgy érzem nincs már más megoldás. Napról napra olyan, mintha egyre sérültebb lenne. Egész életében nem aludt összesen annyit, mint a most 4 hetes kisfiam. Nem tudom mi tévő legyek! Mi van ebben a helyzetben ha hiába van segítségem ők is kimerültek?!



2013. aug. 23. 07:03
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
12%
Sajnállak benneteket. De egyetlen megoldás, hogy beadjátok egy olyan otthonba, ahol az ilyen gyerekeket gondozzák.
2013. aug. 23. 07:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
95%
Miért vagy(tok) ennyire a nyugtató ellen? Alapvetően én sem vagyok gyógyszerpárti, de ez a helyzet szerintem már mindenki számára tarthatatlan. Ez most lehet, hogy kegyetlenül hangzik, de ugye neki eszerint sose lehet normális élete. Miért tennétek teljesen tönkre másik 5 emberét is ?! Próbáld meg kicsit kívülről nézni és mérlegelni... Bár nem értek hozzá, de nem lehet, hogy a "beteg" kislányod is jobban érezné magát, ha nem pörögne 0-24?
2013. aug. 23. 07:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 Babeli Zurzavar ***** válasza:
58%

ooo persze! a legjobb ha otthonba adjak?!?! Na ne vicceljetek! ezt a babat vallaltatok, elsokent, boldogan! az idot es az esemenyeket visszaforgatni nem lehet, de sajnos azt kell mondanom, hogy a picit sem, de korabban a kozepsot sem kellett volna vallalnotok, ha 3 felnott ember kepessegein tulmutat az egy gyerek!

nem itelkezni akarok feltettetek, eleg jol ismerem az autista gyerekkel elo csaladok helyzetet, ezert ajanlom, hogy ne faradtsagbol, duhbol donts, hanem.keress fel egy tamogato szakertot akivel at tudjatok beszelni a lehetseges megoldasokat!

2013. aug. 23. 07:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:
31%

Jajj, nagyon sajnálom a helyzeteteket. :(

Mindenképp arra is gondolni kell, hogy másik 5 ember élete ne menjen rá egy problémás gyerekre.

Segítséget kellene kérnetek. Nem azt mondom, hogy örökre add intézetbe, de valami olyan nevelő, ahol pl. hétköznap bent lakik, mindenkinek jót tenne szerintem.

2013. aug. 23. 07:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
95%
Sajnos Magyarországon szinte semmi segítséget nem kap egy fogyatékos gyereket nevelő család. Havi plusz pár ezer forint semmire sem elég. Nyugat Európában ilyenkor rendszeresen kijáró gondozónőt biztosítanak, aki tehermentesíti a szülőt. Mert valójában erre van szükségetek, emberi segítségre. Munkám során többször kerülök kapcsolatba olyan családokkal, akik beteg gyermeket nevelnek. Mindenféle megoldást láttam már. Volt olyan, aki teljesen elhagyta a gyerekét, beadta egy otthonba és nem is látogatta. Nem azért, mert olyan gonosz volt, hanem mert végsőkig kimerült a küzdelemtől és idegösszeomlást kapott.Ez azonban akkor is kegyetlen megoldás, mert ezek a gyerekek, főleg, ha csak mérsékelten értelmi fogyatékosok egész életükben azt várják, mikor jön értük az anyjuk. Volt olyan, aki végig otthon tartotta és egyedül küzdött évekig, míg tényleg ráment az egész család. Sajnos a statisztika azt mutatja, hogy az esetek 70-80 %-ban az édesapa egy idő után elmegy, mert már nem bírja tovább. De a testvérek is rámehetnek, mert nem kapják meg azt a figyelmet, amire szükségük van az egészséges fejlődéshez. Olyannal is találkoztam, ahol otthon maradt a sérült gyerek és sikerült kialakítani egy olyan napirendet, hogy jól funkcionált a család. Ezeknél a kérdéseknél a legfontosabb, hogy nem szabad általánosítani. Se azt nem lehet mondani, hogy add intézetbe, se azt, hogy szemét vagy, ha beadod. Minden eset egyéni. Én a legjobb megoldásnak azt látom, sajnos nálunk ennek elég szűkek a lehetőségei, hogy napközis otthonba kerülnek az ilyen gyerekek. Így nem kerül ki a családból, de mégis van szabad ideje a családtagoknak. Van olyan, ahonnan minden délután hazaviszik a gyereket, s van olyan ahol hétfőtől péntekig van és hétvégére viszik haza. Ez mindenképpen nehéz döntés. Az általam ismert legjobb és legszeretőbb anya egy hatgyermekes édesanya volt, aki otthon nevelte autista fiát a gyerek 14 éves koráig. Akkora a gyerek olyan testi erőre tett szert és olyan agresszív volt, hogy az anyja szó szerint életveszélyben volt mellette. Ekkor beadták egy intézetbe. De hétvégére, mikor az apa és a többi testvér is otthon volt, mindig hazavitték. Nem hiszem, hogy bárki elítélhetné őket. Egy másik konkrét esetben amit ismerek egy gyermekpszichiáter adta hat évesen otthonba a súlyos fogyatékos gyerekét, mert annak olyan szigorú napirendre volt szüksége, hogy a legkisebb változás is több napig tartó sírással és minden élelem visszautasításával járó rohamot okozott nála. Pl. a testvére nem mehetett el osztálykirándulásra, vagy még az iskolából sem jöhetett pár órával később haza, mert a rohamot kapott. De így börtönné vált az élet a többi gyerek számára is. Viszont ők is látogatták, minden szabad idejükben. Javaslom fordulj a "kézenfogva" alapítványhoz, ők értelmi sérült gyerekeket nevelő családoknak segítenek, ők látják át legjobban a lehetőségeket.
2013. aug. 23. 08:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
100%

Van egy olyan kozpont hogy bhrg alaputvany!

Bodor szilvinel voltunk (tulhallo a Fiam) es o meselt pont egy ilyen ssetrol, hogy a gyerek nem aludt eletveszelyes volt stb... A terapiaval annyit elertek hogy aludni tud a gyerek... O eleg sulyos eset volt es nekik meg is mondta, hogy ettol tobbet sajnos nem fognak tudni elerni!


A.lefarasztasat meg tudjak oldani, osszeallitanak egy fejleszto tornat amit otthon tudtok vegezni...

Mig ezen a zeneterapian voltunk sajnos lattam hogy rengeteg autistat visznek oda, de eredmenyeket is tudnak felmutatni

2013. aug. 23. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 anonim ***** válasza:
100%

Nagyon sajnállak benneteket.

Én sem ítélem el azt, aki otthonba adja az ilyen gyermeket, hiszen neked gondolnod kell a másik 2 gyerekedre is. Arról nem beszélve, hogy tényleg mi van, ha az apa kilép a házasságból?

Van egy ismerős házaspár, akinek szintén autista az egyik gyereke. Látom rajtuk, hogy már ráment a házasságuk, de még kitart az apa, mert neveltek bele felelősségtudatot. Anyagilag is küzdenek, mert 5 éves korig nem tudott az édesanya visszamenni dolgozni.

És akkor jön az önámítás. Azt mondja nekem, hogy ugyanúgy szereti, mint az egészséges gyermekét. És nem adná intézetbe semmi pénzért, mert az ő gyereke.

Most ezt őszintén így is gondolja?

Egy másik alkalommal viszont megemlítette, hogy havi 100. e Ft lenne a gyerek intézeti ellátása. Na, hát akkor mégiscsak motoszkált benne a gondolat, hogy beadja, ha utánanézett? Viszont sajnos ez annyira sok pénz, hogy egy átlagos 3 gyermeket nevelő család nem engedheti meg magának.

Neked még szerencséd van, hogy anyukád segít, én totál egyedül vagyok a 2 gyerekemmel. Az én fiam nem autista, de vele is vannak gondok, és 2 éves koráig már teljesen ki voltam borulva idegileg. A gyereknek ugyan nem adtam nyugtatót, de én volt, hogy szedtem, mert már nem bírtam máshogy.

Egyébként létezik autista óvoda, a barátnőm oda járatja a gyereket, nézz utána, esetleg érdemes lenne költözni is, mert rendes oviba nem hiszem, hogy felveszik, és itt nagyon sok fejlesztést is kap. Székesfehérváron, Budapesten biztos, hogy van, a többi várost nem tudom.

2013. aug. 23. 09:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 anonim ***** válasza:
76%

ha anyagilag megoldható én elhelyezném egy bentlakásos szakintézményben. sógorom is autista, nála is volt ez terítéken, végül itthon maradt... nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, kitörölni a fenekét.. . és ezek csak a legalapvetőbb dolgok. egy ilyen intézményben szakemberek dolgoznak, pontos módszereket tudnak hogyan kell fejleszteni a sérült gyermekeket. mi laikusok nem értünk ehhez, hiába vagy te például az édesanyja.

aki még meg merte "kérdezni" miért vállaltál még 2 gyereket, azt csókoltatom! remélem érti. ..

2013. aug. 23. 10:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Átérzem a helyzetedet, mert nekem is autizmus spektrumzavaros a nagylányom, és ugyanezek a tünetek voltak nála is. Mi sokszor voltunk kórházban is, mert a legjobb szórakozása az volt, hogy beleverte a fejét a falba, vagy hanyatt dobta magát a járólapon...4 éves volt,mikor diagnosztizálták, utána fél év kínszenvedés jött.

Én bevallom őszintén, hogy fél évig nyugtatókat kapott, nem volt leszedálva, tehát nem az volt, hogy aludt, de nyugodt volt. Ilyenkor sokszor volt, hogy eljátszott magának, és éjjel aludt is. Majd fél év után fokozatosan 3 hónap alatt elhagytuk a nyugtatót. Én pokolra számítottam ismét, de nem! Folyamatosan javult az állapota, most 7 éves, és normál iskolát kezd szeptemberben. Néhány tünete megmaradt, mint a pörgés, hiszti, zárkózottság, sírás, de már normál mértékben.

Ha elfogadsz egy tanácsot, akkor megpróbálod a nyugtatót, és mikor már megnyugodott a család és készen állsz rá, elhagyjátok. Majd látod, mennyit változott.

Plusz a neten keress rá,mert vannak kimondottan nekik készült "programok", hogyan lehet otthon elterelni a figyelmét, hogyan lehet őt otthon fejleszteni.

Próbáld meg, érdemes, főleg, hogy még csak 4 éves.

2013. aug. 23. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem is adj nyugodtan nyugtatót átmenetileg. És nézz körül a közeletekben lévő gyógypedagógiai intézményeket illetően, hátha van ért.fogy ovi vagy kimondottan autista ovi. Ez legalább nap közbenre tehermentesítene. Terápiákról is érdeklődj, segíthetnek. Jártok vele valahova? Segít valaki abban, hogy kell egy autista gyermeket nevelni? Hallottatok a kártyás rendszerről, a szigorúan kiszámítható, előrelátható napirendről? Ezek mind könnyítenék az életeteket! A legfontosabb, hogy kérj szakembertől segítséget!!! Kitartás!
2013. aug. 23. 21:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!