Te hogyan reagalnal, ha gyermekedet bantana egy serult, fogyatekos gyerek?
Jatszohazban voltunk majd 3 eves kislanyommal. Hatalmas terulet, 3 szintes volt, ilyen haloval korbevett valami, mindenhol szivacsok, csuszdak. Alig ultem le az egyik asztalhoz, ami a szuloknek van kirakva, maris uvoltest hallok, ami kisertetiesen hasonlit az en lanyom hangjahoz....a nem, nem az enyem. De csak nem hagyja abba, odamegyek, hat az enyem. Mutogat ujjal egy kislanyra, nem hagyja beken. Ranezek a kislanyra, aki erossen mandulaszemu, szinte 100, hogy dawn-koros. Mondom neki, nem akarja bantani, csak jatszani akar.
A tortenetben itt megemlitenem, Angliaban elek, itt rengeteg ilyen van, es magyarul beszeltem lanyomhoz, igy nem ertette senki mit mondok. Jelenleg meg jobban erti a magyart lanyom. Megnyugszik gyorsan, visszakuldom, de par perc mulva megint uvoltes, megint ugyanezt lejatszuk, es meg vagy 2x. Nagy nehezen lekopik rola a kislany. Eloszor en is csak azt hittem, hogy tul ramenos a kislany, elmondtam lanyomnak, hogy menjen mashova jatszani, de a kislany csak megtalalta mindig, pedig probalta lanyom kerulni. Lanyom fel eve szobatiszta, nem igen szokott elofordulni, hogy bepisil. Egyszer csak megint iszonyat uvoltes. Elkaptam a jelenet veget, a kislany egy labdaval pufolte az enyemet, mondom a lanyomnak, jojjon le (2. szinten voltak), mig a lanyom a kiutat kereste, egy kisfiu mondta, hogy be is pisilt. A lanyom mar elozoleg, ha meglatta a kislanyt, mar uvoltve rohant felem, rettenetesen felt tole. Lejott, kimentunk a mosdoba, megszaritottam a nadragjat, tobbet nem is mentunk a halos-szivacsos reszhez. A terem masik vegeben maradtunk, ahol talaltunk egy jatek autot (ilyen penzbedobos)...azzal volt el lanyom, eszebe nem jutott visszamenni. Egyebkent, meg a bepisilas elott, a kislany, odament a mellettem levo asztalhoz, ahol etellel kiszolgaltak, asztalhoz ult, de elobb lerakta a talcat a foldre, ossze-vissza pakolaszott a megteritett asztalon, ahol ket felnott no, es meg 4 vagy 5 gyerek ult. Ugy tunt, mintha csak odatevedt volna, s mivel serult, kiszolgaltak. A tobbi gyerekhez mashogy viszonyultak, ehhez olyan hidegen. De tobbszor is visszatert jatek kozben ehhez az asztalhoz, mas szulot nem lattam, akihez ment volna, tehat csak oda tartozhatott. De erre a kislanyra ra se szoltak. Letette a talcat a foldre es olyan hidegen hagyta a ket not, mintha ez termeszetes volna. Es azert is zavart, mert ott voltak mellettem, mikor vigasztaltam a lanyom, lattak, hogy a kislany bantotta a lanyomat, de ez is hidegen hagyta oket, abszolut reakcio mentesek voltak.
Nem akarom felfujni a dolgot. Csak egyet kerdeznek, aki ert hozza: Hogy lehet erre reagalni, nem kellene a szuloknek kicsit azert megis rendre inteniuk, vagy esetleg odabokni nekem, hogy bocs man a gyerek miatt, latod, hogy serult.
Ami a masik, hogy o tunt a legkisebb gyereknek a tobbi mellett (a csaladbol) Olyan max 6, de miniumum 4 eves volt, de kerdem en, ha valakinek mar van legalabb 1 gyereke es kiderul, hogy dawnkoros a kisteso a pocakban, miert vallaljak, ha nem tudjak kordaban tartani? Vagy ez normalis, minden Dawnkoros ilyen, ugy ertem, nem lehet rajuk szolni semmiert, akarmit csinalnak?
Nem tudom miert, de az a kislany ugy megijesztette a lanyomat, hogy bepisilt es meg nagyon emlekszik ra, mert tegnap beszeltunk anyosommal, es kerdezte lanyomat, hogy volt e jatszohazban, mire lanyom elmeselte, hogy bantotta a kislany es sirt is. 1 hete tortent az eset. Remelem gyorsan elfelejti.
válasza:
válasza:A mi családunkban is van Down-kóros gyerek. Én "örülök" neki. Persze nem annak, hogy beteg a kislány, hanem annak hogy ha már sajnos vannak ilyen betegségek, akkor mi is megismertük közelről. Előtte már ismertem egy nagyobb gyereket, ők nem közeli ismerőseim, be kell valljam én eleinte nagyon hajlamos voltam sajnálni a szülőket, és nem tudtam hogyan viselkedjek. Nem azt mondom hogy iszonyodtam a gyerektől, de volt bennem egy kis távolságtartás. Ezt most így utólag nagyon szégyellem. Mikor megszületett ez a kislány a családban valahogy hozzám nőtt. 2 évvel idősebb mint az én nagyobbikom és a neki, vagy más gyerekeknek a családban, ismeretségi körünkben egy pillanatra sem volt fura. Így szokták meg, természetes hogy ilyen, nem közösítik ki emiatt. Remélhetőleg ezt a tapasztalatot végigviszik az életükön és más betegségekkel/fogyatékosságokkal is elfogadóbbak, toleránsabbak lesznek.
Egyébként egy tünemény kiscsaj, neki is van kistestvére. Őt is, és egy másik kislányt is akit rajtuk keresztül ismerünk meg ugyanúgy szépen nevelnek mint akármilyen más szülő. Lehet nehezebb, teljesen nem látok bele, de mindketten tudnak viselkedni, és nagyon-nagyon tudnak szeretni. Ez hathat néha úgy, hogy túlszeretik a másikat, kicsit megszorítják véletlen. Ezt meg lehet tanítani a gyereknek, hogy nem direkt csinálják
Elsonek: ugy irod, mintha az en lanyom bantotta volna a beteg kislanyt. Szerinted, miutan ugy megijesztette, hogy sikitva menekult el elole es be is pisilt, szerinted nem lenne kinzas a reszemrol, hogy meg raadasul oda is ultetem melle. Egy masik serult gyerekkel talan, de hogy vele nem, az biztos. Ha gyereked fel a pokoktol, sotettol, stb, azert is erolteted? Nem biztos, hogy jo taktika.
2. Ezek szerint ra lehet szolni, meg lehet tanitani oket is a masikkal valo viselkedesre. Engem csak a szulok reakcioja zavart, ahogy teljesen hidegen hagyta oket az eset, es magahoz a kislanyhoz is amilyen hidegen viszonyultak...egy masik kisgyerekkel ugyanabban a jatszohazban, ugyanazon a napon konfliktusba kerult szinten. A kisfiu azt az allatot akarta, amin eppen a kislanyom ult, rogton odamentem es angolul elkezdtem neki mondani, hogy ossza meg a kisfiuval, de elkezdtek mind a ketten tepni az allatkat:D Erre odajott az anyukaja a kisfiunak, hogy ugye nem az ove csinalt valamit. Mire mondtam, hogy csak az enyem nem akar osztozkodni, mire o, hogy hat ismeros, az ove sem, de ugye ez eletkori sajatossag. Egyforma idosek lehettek. En ravettem a lanyom, hogy menjen csuszdazni, es mondtam a kisfiunak, hogy most mar jatszhat az allatkaval. Minnel jobban nem akarta odaadni a lanyom, annal jobban akarta a kisfiu. De itt egy normalis szuloi reakcio zajlott le, mindkettonk reszerol. Odamentunk a gyerekekhez mind a ketten es megoldottuk a helyzetet. Nem azzal volt a fo gond, hogy a kislany Dawnkoros, hanem azzal, hogy a szulei nem reagaltak semmit, es en sem tudtam mit kezdeni a helyzettel, mert nem tudtam, hogy mit ert meg a kislany, ha raszolok, mit fog kivaltani a szuleibol. A masikra se szoltam ra. Volt mar eset, hogy bantottak a lanyomat, de olyankor meg tudtam oldani, mert nem serult gyerekrol volt szo. De nem tudtam hogy viszonyulni (itt meg aztan kulonosen vigyazni kell Angliaban az ilyesmivel), igy kivontam onnan a lanyomat. Lanyom angolok, pakisztaniak, vietnamiak es egyeb kulfoldiek kozott jatszik, volt mar serult gyerekek kozott is. Megszokta a massagot, nem veszi eszre...a bantast viszont nem turi. Azt nem szokta meg. Akar serult lett volna, akar nem, kivontam volna onnan, talan ha nem serultrol lett volna szo, raszoltam volna finoman, hogy leci, hagyd beken, jatsz mashol, vagy ilyesmi, de finoman, ilyenre mar volt pelda, nem is volt sertodes. De mivel lattam a szulok reakcio mentesseget, hogy a kislany barmit megtehet, igy en hogy jovok ahhoz, hogy odamegyek a szulokhoz es probalom megoldani a helyzetet. Teljesen hidegen hagyta oket az eset. Ez az, ami megkavart, ami zavart.
válasza:"Mutogat ujjal egy kislanyra, nem hagyja beken. Ranezek a kislanyra, aki erossen mandulaszemu, szinte 100, hogy dawn-koros."
Mélységesen elszégyellném magam, hogy a gyerekem beteg gyerekekre mutogat még jó, hogy kiállt magáért, és nem hagyta.
"Hogy lehet erre reagalni, nem kellene a szuloknek kicsit azert megis rendre inteniuk"
Miért más szülőknek kellene elmagyarázni a te gyerekednek, hogy beteg sérült gyerekek is vannak a világon.
válasza:Első vagyok! Én vagyok az anyja, az erős a bátor a számára mindenttudó! Tehát ha fél a póktól, akkor odaviszem a pókhoz, és megmutatom neki, hogy nem kell félni, a pókok jó állatok, hasznosak, elkezdem neki magyarázni. Erőt, bátorságot, magabiztosságot sugárzok, amitól az ő nagy félelme elmúlik.
Sérült gyerekkel meg igenis direkt találkoztatom, mert fontos az elfogadás. Sőt hiperakívmagatartászavaros gyerekhez is megmutattam hogyan kell viszonyulni.
De ahogy látom a te elfogadásoddal gondok vannak, tehát messze kerüljétek az ilyen helyeket.
válasza:Értem mit olvastam.
Miért kellene egy szülőnek egy másik szülőnek elmagyarázni, hogy sérült gyermekem értelmi képességei 1. éves gyerek szintjén van. Egy felnőtt nőnek ezt tudnia kellene.
Egy dOwn-kóros gyerek senkit sem bánt, főleg nem ok nélkül.
válasza:Oviban, suliban, a nem sérült gyerekek is viselkednek így, bábtják a kicsiket!
A gyereknek meg kell tanulnia megvédeni magát, nem leszel mindig ott, hogy elvidd.
Ja, hogy meg az en gyerekem a hibas, bocs. Szerintem attol, hogy dawn koros, meg marhara nem kellene megengedni neki, hogy bantsa a masikat. Egyebkent meg, azonnal mondtam neki, hogy ne mutogasson, az nem illik. Elmagyaraztam a lanyomnak, hogy nem akarja bantani a kislany, csak jatszani akar vele. De mikor mar labdaval pufolte az enyemet, akkor arra mar nem tudtam azt mondani, hogy nem akarta bantani...azt mar nem magyaraztam neki, szerencsere nem is "kerdezte".
Nem hinnem, hogy a lanyom bantotta.1 korulbelul 7-9 eves fiu mondta, hogy az a kislany bantotta az enyemet, es hogy az enyem bepisilt.
Soha en se hallottam meg, hogy dawnkoros bantott volna barkit is, de a sajat szememmel lattam.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!