Szelektív mutizmus gyanúja – bölcsödeváltás kérdés – van közöttetek hasonló gonddal küzdő szülők? kérem, hogy csak érintettek válaszoljanak.

Van egy nagyon helyes, értelmes, két és fél éves kislányunk. Többé-kevésbé szépen együttműködik velünk, a korának megfelelő a dacossága, hisztije, nem mondanám kezelhetetlennek, ámbár vannak helyzetek, amikor a hajam tépem. Érdeklődő, mosolygós, szeret kirakózni, formabedobózni, könyvet olvasni, igényli a társaságunkat, élményt oszt meg (limitáltan ugyan, de legalább megteszi), szereti, ha mesét mondunk neki, szépen irka-firkál, cserfes, beszédes, mindent kommentál. Velünk és szűkebb-tágabb családdal. Társaságban visszahúzódó, inkább csendes. Az is igaz, hogy időről-időre kontrollvizsgálatokra visszük, mivel mindannak ellenére, hogy milyen normálisnak tűnik, és ha csak ezt a fenti leírást látnám más gyermekéről, én is azt mondanám, hogy teljesen átlagos a kislány, mégis vannak autisztikus vonásai (nem sok, de van), amiket folyamatosan felülvizsgálnak a megfelelő helyen, TSMT-zünk is. Nemrégiben mindenféle kórházi és egyéb vizsgálatokat megjárva a területi szakértői bizottsághoz is eljutottunk, ahol szakvéleményt állítottak ki, hogy integrált bölcsibe jogosult, és fejlesztést kapjon. Amúgy négy hónapja kezdett normális bölcsödében, amikor kezdett, még nem volt kezünkben a megfelelő papír.

Na szóval a probléma ott kezdődik, hogy bölcsibe jár. Ez egy normál bölcsi, vagyis nem kap semmiféle plusz fejlesztést itt, mire is, hiszen ez nem ilyen bölcsi, ezzel nincs is bajom. Azzal már viszont igen, hogy miközben négy hónapja jár, ez idő alatt nem szólt még meg egy kukkot sem. Sem a gondozókhoz, sem a gyerekekhez. Amikor érte megyek és tudja, hogy elhozom onnan, azonnal megered a nyelve. Innen tudják a gondozónők, hogy tud beszélni, eddig úgy véltem, hogy nem is hiszik el, mert még nem hallották. Ez nem is lenne még probléma, mert mondhatjuk azt, hogy nem régóta jár, majd megszokja. Innentől kezdtünk el gyanakodni. Ugyanis, ahogy említettem, otthon és a szűkebb-tágabb családi környezetében egyaránt beszédes, bizonyos emberekkel szemben pedig csak feloldódás után, és vannak helyzetek, amikor egyáltalán nem beszél, ilyenkor teljes a leblokkolás, ilyen esetben mozdulatlanná is képes válni (megtörtént már boltban, játszótéren, játszóházban). Mivel velünk nagyon is közlékeny, így nem nagyon foglalkoztunk ezzel a dologgal, bár kétségkívül furcsálltuk, elég volt nekünk az, hogy autisztikus, erre a nem-beszélésre azt mondták, hogy visszahúzódás, gátlásosság, majd feloldódik. A legutóbbi kontrollon azonban az orvosokban felmerült a gyanú a szelektív mutizmusra. Ez azt jelenti, hogy tud beszélni a gyermek, de bizonyos helyzetekben nagyon blokkolttá válik, gyakorlatilag képtelenné válik a beszédre, szociális fóbia lehet a hátterében, szorongás, miegyéb. Legalábbis ezt mondták.

Most kétségek között vagyok, mert egyes szakértők véleménye az, hogy amíg nem biztos a diagnózis (és még nem biztos), addig ne vigyük át az integráltba, maradjon a normál bölcsödébe, ahol ugye nem kap fejlesztést és átlagos gyermekekkel van. Más szakértők véleménye az, hogy pusztán azzal, hogy gyerektársaságban van, nem oldódik meg a háttérben megbújó szociális éretlenség, segítség kell neki, vigyem át az integrált bölcsibe, ahol egyébként 8 átlagos és 2 valamiféle gonddal rendelkező gyermek lenne. Én is erre hajazok, mindenképpen jónak találnám, ha foglalkoznának vele, nem mellékesen kisebb a létszám, hátha ez is segítene a feloldódásban, azonban a másik problémám az, hogy ha valóban szelektív mutizmusról van szó, akkor nem ártunk-e mégis azzal, hogy úgymond beszéltetni próbálják, nem fordul-e még rosszabbra ez a beszéd dolog.

Ha a Ti gyermeketekről lenne szó, átvinnétek a fejlesztő bölcsibe (már helye is van), hogy foglalkozzanak vele? Szerintem ebben a normál bölcsiben csak lézeng, nagyon nem vesz részt semmiben, de elfoglalja magát, amennyire tudja. Szülői értekezlet még nem volt, általában nem panaszkodnak rá, gondolom, mert sok vizet nem zavar.

Van közöttetek valaki, aki a gyermekével hasonló dolgokon ment keresztül? Nálatok hogyan zajlottak a dolgok? Szerintetek ez „csak” az autisztikusságból fakadó szociális éretlenség vagy valóban lehet szelektív mutizmus?

Köszönöm, hogy elolvastátok.