Szelektív mutizmus gyanúja – bölcsödeváltás kérdés – van közöttetek hasonló gonddal küzdő szülők? kérem, hogy csak érintettek válaszoljanak.
Van egy nagyon helyes, értelmes, két és fél éves kislányunk. Többé-kevésbé szépen együttműködik velünk, a korának megfelelő a dacossága, hisztije, nem mondanám kezelhetetlennek, ámbár vannak helyzetek, amikor a hajam tépem. Érdeklődő, mosolygós, szeret kirakózni, formabedobózni, könyvet olvasni, igényli a társaságunkat, élményt oszt meg (limitáltan ugyan, de legalább megteszi), szereti, ha mesét mondunk neki, szépen irka-firkál, cserfes, beszédes, mindent kommentál. Velünk és szűkebb-tágabb családdal. Társaságban visszahúzódó, inkább csendes. Az is igaz, hogy időről-időre kontrollvizsgálatokra visszük, mivel mindannak ellenére, hogy milyen normálisnak tűnik, és ha csak ezt a fenti leírást látnám más gyermekéről, én is azt mondanám, hogy teljesen átlagos a kislány, mégis vannak autisztikus vonásai (nem sok, de van), amiket folyamatosan felülvizsgálnak a megfelelő helyen, TSMT-zünk is. Nemrégiben mindenféle kórházi és egyéb vizsgálatokat megjárva a területi szakértői bizottsághoz is eljutottunk, ahol szakvéleményt állítottak ki, hogy integrált bölcsibe jogosult, és fejlesztést kapjon. Amúgy négy hónapja kezdett normális bölcsödében, amikor kezdett, még nem volt kezünkben a megfelelő papír.
Na szóval a probléma ott kezdődik, hogy bölcsibe jár. Ez egy normál bölcsi, vagyis nem kap semmiféle plusz fejlesztést itt, mire is, hiszen ez nem ilyen bölcsi, ezzel nincs is bajom. Azzal már viszont igen, hogy miközben négy hónapja jár, ez idő alatt nem szólt még meg egy kukkot sem. Sem a gondozókhoz, sem a gyerekekhez. Amikor érte megyek és tudja, hogy elhozom onnan, azonnal megered a nyelve. Innen tudják a gondozónők, hogy tud beszélni, eddig úgy véltem, hogy nem is hiszik el, mert még nem hallották. Ez nem is lenne még probléma, mert mondhatjuk azt, hogy nem régóta jár, majd megszokja. Innentől kezdtünk el gyanakodni. Ugyanis, ahogy említettem, otthon és a szűkebb-tágabb családi környezetében egyaránt beszédes, bizonyos emberekkel szemben pedig csak feloldódás után, és vannak helyzetek, amikor egyáltalán nem beszél, ilyenkor teljes a leblokkolás, ilyen esetben mozdulatlanná is képes válni (megtörtént már boltban, játszótéren, játszóházban). Mivel velünk nagyon is közlékeny, így nem nagyon foglalkoztunk ezzel a dologgal, bár kétségkívül furcsálltuk, elég volt nekünk az, hogy autisztikus, erre a nem-beszélésre azt mondták, hogy visszahúzódás, gátlásosság, majd feloldódik. A legutóbbi kontrollon azonban az orvosokban felmerült a gyanú a szelektív mutizmusra. Ez azt jelenti, hogy tud beszélni a gyermek, de bizonyos helyzetekben nagyon blokkolttá válik, gyakorlatilag képtelenné válik a beszédre, szociális fóbia lehet a hátterében, szorongás, miegyéb. Legalábbis ezt mondták.
Most kétségek között vagyok, mert egyes szakértők véleménye az, hogy amíg nem biztos a diagnózis (és még nem biztos), addig ne vigyük át az integráltba, maradjon a normál bölcsödébe, ahol ugye nem kap fejlesztést és átlagos gyermekekkel van. Más szakértők véleménye az, hogy pusztán azzal, hogy gyerektársaságban van, nem oldódik meg a háttérben megbújó szociális éretlenség, segítség kell neki, vigyem át az integrált bölcsibe, ahol egyébként 8 átlagos és 2 valamiféle gonddal rendelkező gyermek lenne. Én is erre hajazok, mindenképpen jónak találnám, ha foglalkoznának vele, nem mellékesen kisebb a létszám, hátha ez is segítene a feloldódásban, azonban a másik problémám az, hogy ha valóban szelektív mutizmusról van szó, akkor nem ártunk-e mégis azzal, hogy úgymond beszéltetni próbálják, nem fordul-e még rosszabbra ez a beszéd dolog.
Ha a Ti gyermeketekről lenne szó, átvinnétek a fejlesztő bölcsibe (már helye is van), hogy foglalkozzanak vele? Szerintem ebben a normál bölcsiben csak lézeng, nagyon nem vesz részt semmiben, de elfoglalja magát, amennyire tudja. Szülői értekezlet még nem volt, általában nem panaszkodnak rá, gondolom, mert sok vizet nem zavar.
Van közöttetek valaki, aki a gyermekével hasonló dolgokon ment keresztül? Nálatok hogyan zajlottak a dolgok? Szerintetek ez „csak” az autisztikusságból fakadó szociális éretlenség vagy valóban lehet szelektív mutizmus?
Köszönöm, hogy elolvastátok.
válasza:Szia!
Nagy segítség nem leszek, mert még csak soha nem is halottam erről a betegségről (most utána néztem). Viszont, mintha az én fiamról írtál volna, kivéve talán a teljes mozdulatlanságot. Ő novemberben töltötte a 2 évet, azóta bölcsis. A bölcsiben eljátszik, elrohangál, de van, hogy csak ücsörög, nem beszél senkivel és igazából mosolyt sem igazán tudnak kicsalni belőle, ha mondókáznak és ő is elkezdi mutogatni a mondókát, rátéved a gondozó néni tekintete, egyből eldugja a kis kezét. amikor érte megyek visszaváltozik az én kis életvidám, csacsogó kisfiammá. Igazából én kérdeztem mind a doktornőnket, mind a gondozó néniket, hogy ez mennyire "normális" egyik sem mondta, hogy olyan hatalmas gond lenne, csak kissé visszahúzódóbb. Megkérdezhetem, hogy mik azok a tünetek amik miatt elkezdtétek kivizsgálni? A leírtak alapján én most még nem kezdek el a fiammal külön foglalkozni, de észben tartom és az ovi kezdés után majd meglátom, hogy mennyit fog változni. Az a baj, hogy eléggé aggódód vagyok és próbálok nem belemagyarázni dolgokat, mindenesetre, még jobban figyelem maj erre vonatkozóan is.
válasza:Szia !
Kislányom 1 évig annyit beszélt a bölcsibe, hogy igen-nem. Szeptembertől ovis, ott kb 3 hónap után kezdett beszélni, de most már bárkivel beszél, gyerekekkel, óvónénikkel, dadussal. Mióta TSMT-ztek? Nálunk az hozta meg a változást.
Egyébként más autisztikus tünete is van a kislányomnak, júniusra van időpontunk a Vadaskertbe.Ja , nekünk tavaly ősszel idegrendszeri éretlenséget állapított meg egy neurológus.
Sziasztok, köszönöm a válaszaitokat.
A kislányom is két évesen kezdte a bölcsit, a gondozónők szerint csak nagyon visszahúzódó, majd oldódik, általában ez a szöveg. Az én nagyon laikus meglátásom az a kislányom tekintetében, hogy mivel egyébként is autisztikus, ezért nem hagyhatom annyiban a dolgot ezzel a nem-beszéléssel kapcsolatban, lehet, hogy ez is egyfajta autisztikus tünet, lehet, hogy mutisztikus. Fene tudja. Egyébként mi is a Vadaskertben jártunk és ott mondták. Most elemzik a videofelvételeket, amiket otthagytam, hogy lássák az úgymond átlagos életképeit, amiben beszél, mozog, interaktív kapcsolata van velünk, és ugye látták ott nem-beszélni is, leblokkolva.
Az autisztikussága kimerül annyiban, hogy kicsit gyatrább a szemkontaktusa és néha echolál, meg sorba rak dolgokat, de ez nem mindennapos és általános, ennél több nem nagyon van, de azért érezhetően más, mint az átlagos gyerekek. Lehet, hogy számára ez a "nem-beszél" dolog fog a két "izmus" között dönteni.
Január óta TSMT-zünk, természetesen érezzük a változást más téren (szófogadás, tisztább beszéd, általános fejlődés), de ha a mutizmus lesz a későbbiekben a diagnózisa, akkor abban inkább a pszichoterápia fog segíteni.
Én látom a kislányomat - akármilyen elfogult próbálok lenni - muszáj azt mondanom, hogy a többi kortársához képest eltér a viselkedése a nagy átlagtól, mégha hajszálnyival is, de számomra kiszúrható módon. Lehet, hogy más is kiszúrja, de leginkább olyanok talán, akik maguk is autisztikus gyermeket nevelnek.
Kedves első válaszoló, legyél résen, figyeld a kisfiadat, és ha megfogalmazódik a későbbiekben benned a gyanú, hogy valamiben eltér, vidd, ahová csak lehet, minél hamarabb kap célirányos fejlesztést, annál szebb és jobb lesz neki.
Kedves második válaszoló, a te kislányod milyen autisztikus tünetekkel bír? Voltatok már máshol is vizsgálaton? Kihez kaptatok időpontot? Nekem a Vadaskert bejött olyan téren, hogy bizton állíthatóm, hogy csak akkor sütnek a gyerekekre diagnózist, ha az valóban az, ami. Az én kislányom esetében is most az lesz, hogy a videofelvételek elemzése után valószínűleg még további vizsgálatok fognak rá várni. Mi voltunk januárban is, múlt héten voltunk kontrollon és kontrollra megyünk októberben is. De voltunk már más helyeken is egyébként.
válasza:Szia !
Második vagyok. Most csak annyi időm volt, hogy elolvastam a válaszod, de írok este privit, jó?
válasza:Eleinte nem akartam válaszolni, de mivel írtad az autizmust, hát egyértelmű, hogy tudok gyakorlati tapasztalattal szolgálni.
Kislányom Asperger-szindrómás autista. Az aspiknál ugye az lényeg, hogy náluk nincs megkésett beszédfejlődés. Lányom 3 éves korában már javában bővített mondatokban beszélt, DE! amikor bekerült az óvodába 3 évesen, akkor nála is előjött a mutizmus. Úgy, hogy nem is érzékeltük, mivel otthon továbbra is gyönyörűen csacsogott. Év végén derült ki, akkor mondták az óvónők, hogy csak onnan tudják, hogy a lányom beszél, hogy a többi gyerek mondta, hogy hallották már megszólalni!
(Persze más gyerekekkel nem nagyon játszott amúgy sem, hiszen autista.)
Aztán a nyári szünet után mintha kicserélték volna, onnantól be nem állt a szája, és ez azóta is így van (néha már úgy kell leállítani, mert nem érzékeli, hogy mikor "sok").
Hogy fejlesztés vagy nem: eleve az autizmus (ez egy spektrum, tehát a magasan funkcionálók, akiket a korábbi terminus szerint "csak" autisztikusnak definiálták, őket ma magasan funkcionáló autiként definiálják, illetve bizonyos kritériumok alapján Asperger-szindrómásnak - nálatok ez eléggé esélyesnek tűnik az alapján, amit írsz) indokolná a fejlesztést, de nekem az a tapasztalatom, hogy egy JÓ integráló intézmény még sokkal jobb, mint a szegregáció. Ehhez mondjuk nem ártana egy pontos diagnózis... igaz, ehhez még túl kicsi... (4-5 éves kor között erősödnek fel az autizmus spektrum tünetek, ekkortól lehet pontosan diagnosztizálni).
Nem tudom, hogy milyen típusú fejlesztést kapna a bölcsiben, ártani nyilván nem árt, de nekem az a tapasztalatom, hogy ha egy auti valamit nem akar, akkor nem akar. Neki kell elhatároznia, hogy szeretne valamit, és egyik napról a másikra következhet be változás.
Nagyon sokat segíthet a jutalmazás (nem dicséret, az hidegen hagyja, hogy megfeleljen másoknak!!!), tehát ha megszólal a bölcsiben, akkor kapjon valami apró, de mindenképpen kézzelfogható jutalmat, olyat, aminek tényleg örül. A jutalmazással, a motivációs rendszerek kidolgozásával csodákat lehet elérni!
válasza:Ja és még annyit, hogy az integráció (elfogadó közegben) a szocializációban is látványos eredményeket hoz. A fejlesztéseket integráló intézményben is kaphatja, bár bölcsiben nem tudom, hogy megy, de a lányom az oviban kapja a fejlesztést, plusz az elmúlt egy évben lettek erős baráti kapcsolatai (legutóbbi szociometriai felmérés alapján 3 kölcsönös baráti kapcsolata van, ami még egy nem autitól is óriási eredmény!).
Szóval én az integrációra szavaznék, a saját gyermekem esetében, de csak akkor, ha megfelelően elfogadó pedagógusok, gondozók vannak, akik a társakkal is el tudják fogadtatni a gyerek másságát. (Ez igaz a későbbiekben az ovira, iskolára is.)
válasza:Az okot nem tudom, de az egyik diagnosztikai teszt is kimondottan a 4-5 éves kor közötti tüneteket vizsgálja.
Nálunk ebben az időszakban nagyon komoly viselkedési problémák voltak az oviban, de mivel eleve a tünetek nagyon változatosak, ezért ez mindenkinél más.
Írok mindjárt privit.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!