Mit lehet tenni akaratos gyermekkel hogy értsen a szóból?
Semmi nem használ, szép beszéd, elmagyarázni mit és miért,kiabálva,erőszakkal, semmi.
A lényeg röviden annyi hogy ma kikisértük délben a mamát ment dolgozni, az út végéig és vele akart menni,nem értette meg hogy nem lehet és neki állt ordítani hogy még a 3 utcában is hallották.
Ráadásul a kezét se adta ide alig lehetett elkapni az autók meg csak jöttek jöttek az úton.
Én fogtam magam a gyereket 50 métert a hónom alatt vittem hogy ne rugdossa szét a hasamat.
Kinn jó idő van, nem akart maradni menni akart be a számítógép elé mesét nézni, nem engedtem mert akkor hol a szófogadatlanságért a büntetés,most fekszik az ágyban és elaludt.
Ami nagy szó hogy napközben alszik mert este 8-9 órakor szokott lefeküdni nappali alvászat nélkül 3 éves gyermekem.
Most aludni fog 1 órát aztán éjfélig nem lehet bedugni az ágyba majd.
Képes a sötétben a falat rugdosni és üvölt ha nem az van amit ő akar és fekszik le a földre ha hozzáérünk.
Adjatok már valami tanácsot hogyan neveljem ezt a fejemre nőtt gyereket?
válasza:Azért akkora baj nincsen. Egyszerüen dackorszakos 3 éves, aki keményen próbára tesz.
Egyetlen megoldás, hogy te leszel a fönök, aki nyugodt, kiegyensúlyozott,és tud kedvesen nevelni. Ne kiabálj ne legyél eröszakos, csak te legyél a fönök.
Pl teljesen jól tetted, hogy az ordító gyrreket a hónod alatt haza vitted. Ez van.
Lányom 2,5 éves de tudja, hogy nincs mese kint.
Egy tipikus példa:
barátnömmel egyidösek a gyerekeink 2,5, 3 évesek. Sétálunk az utcán a lányom elöre megy a motorral és mikor szolok megáll megvár. Míg barátnöm kisfia tovább fut, söt még jobban fut ha rászolnak. Barátnöm kérdezi, hogy mi a titkom. Mondom csak annyi, hogy ha nem állt volna meg akkor figyelmeztetném, ha megint nem áll meg akkor elveszem a motrot és kézenfogva jön tovább. (és ezt meg is tenném egyböl) Ha ordít akkor befejeztük a sétát és megyünk haza egyböl, és ott nyugodtan ordíthat amíg csak akar. Ilyen kb 1,5 évesen volt párszor, de ebböl rögtön meg is tanulta, hogy nincs elszaladgálás, és hallgatunk anyára.
Légy te a fönök, és légy követketzetes. Ha valami 1x nem az legközelebb is nem. Ha valamit megengedtél neki azt legközelebb is meg kell engedned, vagy nyugodtan elmagyarazni, hogy miért nem.
válasza:Semmiképp ne erőszakkal, fenyítéssel, büntetéssel. Azzal csak tovább rontasz a helyzeten, még nagyobb ellenállásba ütközöl.
Megértéssel fordulj hozzá, hogy kiderüljön, mi is az igazi problémája. Aztán gondolkozz el azon, hogy vajon mi váltotta ki nála, pl. milyen események hatására lesz ilyen?
Az akaratossággal semmi probléma, az életben később nagy hasznát veszi majd, amikor érvényesülni kellene, így ezt ne próbáld kinevelni belőle.
Hagyd, hogy önállóan döntsön, és csak a legszükségesebb dolgokban korlátozd, ami a testi épségét veszélyeztetné, de a miérteket mindig mond el neki, és győződj meg arról, hogy valóban megértette.
Ma például egymás után 3x bántottad az ő szemszögéből nézve:
1.) menni akart a mamával, de te nem engedted
2.) nem csak, hogy nem engedted, de erőszakkal vitted végig az utcán (ezzel tulajdonképp meg is szégyenítetted)
3.) Szeretett volna mesét nézni, de te ágyba dugtad.
Ez mind-mind az ő szándéka ellen történt, így természetes, hogy nem tetszését fejezi ki, és próbál ellenállni az ő módján.
válasza:Ja, az első hozzászólást csak most olvastam el. Igazat adok a hozzászólónak abban, hogy fontos a következetesség, hisz akkor ismeri a gyermek biztosra a határokat, ez biztonságérzetet ad számára.
Viszont abban nagyon nem értek egyet, hogy "Legyél te a főnök"! Ezesetben alá-fölérendeltségi viszonyban vagytok, ami pedig nem jó.
Egyenrangú félként kell kezelni a gyerekeket, ugyanolyan értékű emberek, mint te vagy én. Mindent meg lehet velük beszélni, okosak és értelmesek, sokkal inkább, mint a felnőttek.
Az a baj hogy én próbáltam szépen beszélni vele akkor mikor cirkuszolt, de annál erőteljesebben ordított, és az én hangom az övé mellett elveszett.
Mostanában annyira feldühít hogy nem hall meg semmit amikor ordít könnyek nélkül, akkor én még hangosabban ugyanúgy visítok mint ő.
Na erre elszokta szégyelni magát és vagy elhallgat és átmegy a másik szobába kicsit szipogva, és 5 másodperc és mintha semmi nem történt volna, vagy abba hagyja arra az időre míg én visítok de utána bebújik az asztal alá és ott ordít tovább ülve.
És akkor jön az ha nem bújsz ki az asztal alól gyorsan akkor mész aludni.
Erre gyorsan kijön és elszalad mert nem szeret egyedül aludni.
Állandóan a számítógép előtt ülne és játszana, vagy mesét nézne, mert megtanította a sogorom hogy lehet vele játszani.
Egyszerűen nem lehet elcsalogatni van mikor egész nap a gép elől, 2 számítógép van a házban de nem is mindegy hogy hol nézi.Amikor meg a mama hazajön fáradtan a munkából akkor nem engedi a saját gépéhez oda mert épp érdekesség megy a gépen.
Az a baj hogy 4 en vagyunk felnőttek a házban és 4 féle képen van nevelve.
És amit én nem engedek meg neki azt a mama igen, amit a mama sem akkor megy a sógorhoz ő nála meg a fiam parancsol mert amit mond neki azt csinálja, és ha unatkozik megy a páromhoz. Szóval minél több emberrel van körbe véve annál jobban szófogadatlanabb, a mamát nem hagyja a kertben dolgozni mert kiveszi a kezéből a kapát a mama meg oda is adja neki.
Ha pedig valami nincsen a kezébe adva akkor egyből ordít.
Lássa azt hogy más mit mivel hogyan és ő is kiakar mindent próbálni ha veszélyes ha nem.
És mostanában rá cuppant a hazugságokra is, és sajnáltatni próbálja magát.
Én mondtam a fiamnak hogy amiért rossz volt és engedetlen ezért 3 napig nem is ülhet a számítógép elé, csak majd ha megtanul szót fogadni, és akkor sem sokáig.
Szeretném ha neki is jó lenne hogy ne unatkozzon, de azért legyen tisztában a veszélyes dolgokkal és tanulja meg hogy a nem az nem is marad.
És nem az hogy én nem akarom.....Mit rontottam el?
Ha pedig nem büntetem meg sose ,akkor meg azért nem fogad szót mert tudja úgy sem lesz belőle semmi, ha nem fogad szót és újra és újra megteszi ugyanazt.
válasza:Elsö vagyok,
amit te csinálsz ez nem nevelés, ez csak valami össze viszsa ság. Nincsenek konkrét határok.
Nagycsaládra ne fogd, régen akár 2x ennyi ember élt együtt és ott is tudták nevelni a gyereket. Söt a nagycsalád csak jó a gyereknek, csak össze kell fognotok és együtt nevelni, és nem egymás ellen.
Ùgy érzem nem nevelsz csak ráhagysz mindent a gyerekre.
Büntetés akkor ér valamit, ha össze függ a bünnel. Vagy is
Mi az, hogy egy 3 éves gyerek diktál nektek, hogy akkor ül a gép elött amikor ö akar. Egyáltalán nem is kellene ott ülnie, de ha oda ül akkor egy bizonyos ideig, és csak bizonyos dologhoz férjen. ùgy érzem te azért használod a számítogépet, hogy lerázd magadról a gyereket, addig is csöndben van. Számítógép nem rossz, ha az pl napi félóra, vagy esös idöben egy órát ott van, és együtt játszotok, töled elismerést kap ha valamit jól csinal stb...
Ha nem akarod, hogy ott üljön, akkor nem kapcsolod be. ha bekapcsolod akkor megmondod, hogy x dolgot megnézhet, vagy lejátszhat rajta pár játékot, de kikapcsolod ha a mama haza ér. Ekkor mindenképpen betartod.
Ha kimegy a kertbe a mamához, akkor legyen neki egy kiskapája, ami játék, és egy hely pl homokozó, vagy a veésben egy méteres rész ahol ö ültethet, ami az ö része. vagy a mama adjon neki feladatot, mint a gaz össze szedése, gereblyézése, vagy a fü kitépése... olyan amitöl nem sérülhet.
Ne orditozz vele, azzaöl csak az orditozást tanulja meg. Ha bebújik az asztal alá azzal mi a bajod? miért nem maradhat ott mérgében? a düh levezetése is nagyon fontos. Ha mérges legyen neki esélye a düh levezetésére, pl ha dobálja a játékait akkor azt hagyjad neki, majd késöbb együtt össze szeditek. Ha a düh nincs levezetve akkor egyszer csak robban, ha nagyon el van folytva akkor majd felnött vagy tini korban robban, mint az ámokfútoknál.
Mivel elve fél aludni, ne ilyszdgesd ezzel. Ez butaság. még jobban fog félni az alvástól, aztán még 10 évesen is vele aludhatsz. ne küld el aludni, az alvás ne legyen soha sem büntetés.
Figyeld!
Nem lerázásból hagyom hogy gépezzen hanem mert ezt lássa a sógortól az is állandóan onlíne játékozik és beülteti az ölébe és van mikor egész nap játszanak.
Ha szólok neki hogy elég lesz már akkor a válasz még maradok majd mindjárt még nézem kicsit.
És ezt fél óránként kérdeztem tőle, amikor már be sokaltam akkor fogom a kezét le száltatom a székről, akkor van egy hatalmas ordítás fetrengés a szőnyegen kb fél órás ha nem több.
Egyszerűen amit én nem engedek meg azt a mama megengedi és mivel az ő szobájában van a gép ahol szokott játszani ezért a mama még én rám szól hogy hagyjam kicsit még.
Néha jó hogy van a gép mert nem tudnék tőle dolgozni itthon semmit ki kéne szolgálni mindent a kezébe adni ha eléri akkor is,és unalomból munka közben is halgathatnám hogy nyüszög nem találja fel magát.
És nem ráhagyásnak mondanám ezeket a dolgokat, csak nem zavarnak itthon ezek a dolgok.
Lehet nincs elég tapasztalatom a gyerekekhez sokáig egyedül neveltem , úgy oldottam meg a dolgaimat ahogy bírtam és most iszom meg a levét.
válasza:2-3. válaszoló vagyok.
Bennem is ugyanaz merült fel, mint az előző hozzászólóban, ez a sok fajta nevelési mód. Egyértelmű, hogy ez nagyon-nagyon rossz, nemcsak neked, hanem főként a gyerkőcödnek.
Valahogy nem tudnátok megoldani, hogy külön költözzetek a többiektől?
Magamból kiindulva kérdezem ezt, mivel tudom, hogy sem anyósom, sem a szüleim nem azt és úgy teszik a gyerekeinkel, ahogy azt kérem tőlük. Pl. megkérem anyum, hogy ne adjon édességet/rágcsit stb. a lánykámnak naponta egy vödörrel, mert akkor csak pörög és pörög a lelkem, anyu rábólint, majd pár perc múlva megjelenik a gyerek csokis szájjal... Ugyanez anyósnál, így már egyikőjükhöz sem viszem, csak az én felügyeletem mellett van velük. (nyilván nem csak az édesség miatt...)
Semmiképp ne a gyereked hibáztasd, nem tehet erről a helyzetről, szegénykém nem találja a helyét, nem tudja, hogy akkor most mit is lehet, mit nem, kire hallgasson, kire ne stb. Plusz, ha még majd oviba is megy, ott egy újabb nevelési stílus is lesz. Így nehéz lesz neki ott is.
A számítógép elöl nem tudnád mondjuk kivinni udvarra/utcára/játszótérre stb.? Biciklizni, labdázni, bármi, amit szeret? Tehát lefárasztani délelőtt/délután, aztán épp annyi energiája maradna, hogy bedőljön az ágyába, vagy esetleg lefekvés előtt még megnézni egy mesét? És akkor nincs rögtön eltiltva a géptől, csupán le van korlátozva.
Büntetést semmiképp nem érdemel, az, hogy "szófogadatlan" tényleg nem az ő hibája!
Valahogy meg kellene próbálnod megbeszélni a többiekkel, hogy ha nem is teljesen, de nagyjából ugyanúgy neveljétek már szegénykémet, az Ő érdekében. Ezt igazán megérthetik.
De a legjobb tényleg a külön költözés lenne a számára. Szerintem.
válasza:Azt elfelejetettem, hogy pont amiatt lesz "hazudós", ha megbünteted olyan dolgokért, ami SZERINTED rossz...
Ha tudja, hogy nincs negatív következménye a tetteinek, épp azt fogod elérni, hogy bízzon benned, ne féljen az esetleges büntetéstől, hanem el merje mondani neked az igazat. És, ha tényleg rossz volt az a dolog, akkor sem büntetni kell, hanem megbeszélni vele, hogy MIÉRT volt az rossz, és KINEK volt ártalmas. Hidd el, a gyerekek nagyon okosak és értelmesek, attól, hogy kicsik!! Meg fogja érteni, és ha ügyes vagy, legközelebb nem fogja ismét elkövetni. Ne félelemből ne tegyen meg egy dolgot, hanem azért, mert tudja, és érti, hogy az a másiknak rossz, így nem fog késztetést érezni arra a cselekedetre.
válasza:Két dolgot kiemelnék, amit már előttem említettek.
Össze kell ülni minden felnőtt családtaggal és részletesen összeszedni a szabályokat. Mivel te vagy az anyja, a tiéd mindenben a végső szó, állj a sarkadra. Ha rossz hatással van rá pl. a sógor, ne engedd át hozzá a gyereket. Én egyáltalán nem engedném egyedül számítógépezni, esetleg valakivel együtt a korának megfelelő mesét megnézheti és ennyi, max. félóra/nap. Részletes napirend kellene, délutáni alvással, ha nem alszik, pihenéssel. Mindent le kellene írni, hogy utána lehessen rá hivatkozni, és végül az egészet átbeszélni a gyerekkel is!
Az alvás ne legyen már büntetés! Ha rosszalkodik, 1 figyelmeztetés után ültesd le egy unalmas helyre játék nélkül 3 percre (1 perc/életév).
Reggel részletesen beszéld meg a gyerekeddel, mi fog történni, illetve készítsd fel mindig a várható eseményekre. Pl. "most kikísérjük a mamát, de utána együtt hazajövünk, a mama megy dolgozni, oda nem mehetsz el vele".
Minél kevesebb édességet adj neki, a dührohamokat okozhatja szervi ok is: fájdalom (pl. növési, fogzási), a vércukorszint hirtelen ingadozása, túlmelegedés (nálunk ilyen gondok szoktak hosszú hisztiket kiváltani).
Szerintem nem kell egyenrangúként kezelni a gyereket, neki is szüksége van arra, hogy tudja, te vagy az irányító, muszáj felnéznie rád. De ha a család többi tagja rendszerint aláássa a tekintélyed (pl. nem tartják be, amit kérsz, a gyerek előtt letromfolnak stb.), az neki is nagyon káros, és a te önbizalmad is csorbítja. Szedd össze magad, próbálj higgadt, de határozott lenni, és igenis minél többet foglalkozz a gyerkőccel, egy ideig lehet, hogy elmaradsz a házimunkákkal, de megéri! Növeli a beléd vetett bizalmát, lefoglalod érdekes tevékenységekkel, akár be is vonhatod a házimunkába, persze sok dicsérettel, hogy fontosnak és értékesnek érezze magát!
Kint az utcán tényleg nincs pardon. Ha nem fogad szót, fogd meg erősen a kezét, guggolj le hozzá és próbálj vele szót érteni. Ha ordít, várj, ha van időd, vagy vidd haza, ahogy tetted. A kezét mindig úgy fogd, hogy esélye se legyen annak, hogy elszabaduljon, amíg meg nem tanulja, hogyan kell szépen menni veled. Mondd meg neki, hogy ha ügyesen szót fogad, és megbízol benne, jöhet melletted kézfogás nélkül is, ha kevés a forgalom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!