Mitévő legyek? 2 éves és 2 hónapos a kisfiam és még semmit sem beszél, nem gagyog!

Hát ez a dackorszak.

Mit mondott az orvos a 2 éves státuszon?

Ott követelmény hogy alap szavakat mondojon pl mama, papa, autó, vau vau, ninó stb... söt a 2 szavas mondatok is már követelmény, pl mama autó.

a gagyogást már 6 hós státuszon kérdezik, és 1 évesen már babanyelven beszélgetnie kell.

második lányom 8 hós de megállás nélkül gagyog, utánoza a hangját pl tátátá, böböbö.

Szerintem vidd el a gyerekorvoshoz és mindenképpen beszélj erröl mert ha gagyogni sem gagyog akkor ott valami komoly probléma állhat a háttérben.

A többi meg csak nevelés, és kitartás kérdése, az teljesen normális dackorszak. vannak jó könyvek is erröl, és kikell tapasztalnod a gyerekedt. elsö lányom 1 évsen kezdte, most 2,5 éves és igen jól kezelhetö gyerek lett belöle.

Ha tényleg nem gagyog semmit, akkor mindenképpen csináltassatok hallásvizsgálatot, akkor is ha te úgy ítéled meg, hogy rendben van. Talán valamilyen frekvencián jól hall, máshol meg nem, így bezavarhat a beszédtanulásba.

Bárhova mész vele szakemberhez, első lesz, hogy kérik a hallásvizsgálat eredményét.

A viselkedése egyébként elméletileg "belefér" egy dackorszakos gyerek magatartásába, de a gagyogás teljes hiánya gond lehet.

Hogy fejezi ki magát, ha szeretne valamit? Valamilyen hangot (jármű, állat) utánoz? Milyen hangokat ad ki? Artikulálatlan kiabálás, hümmögés?

Én ajánlanám a korai fejlesztőt, kérj vizsgálatot, ott megfigyelik és eldöntik várhattok-e, vagy kell valamilyen területen (pl. mozgás - ez beindíthatja a beszédet) fejleszteni.

(logopédus anyuka)

Persze hogy akaratos és hisztis, borzalmasan frusztráló az ő számára is, hogy nem tudja kifejezni magát.

Ha pestiek vagytok, jelentkezzetek be a korai fejlesztőbe, de én ezzel egyidőben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságot is felkeresném, mert a másik helyen elég hosszú a várólista. A TKVSZRB nem csak értelmi sérültekkel foglalkozik, és nekik vannak módszereik egy ilyen kicsi, nem beszélő gyerek vizsgálatára is.

Vizsgálták a gyerek hallását, azért vagy biztos benne, hogy az rendben van? Bárhová fordultok, a hallásvizsgálat lelte lesz az első, amit kérni fognak.

Feltétlen kezdeményezd a vizsgálatot, mert mindenképpen segítségre van szükségetek, akkor is, ha esetleg csak egy egyszerű "megkésett beszédfejlődés" lesz a diagnózis.

Huh, na ez azért megkönnyebbülés. Bocsáss meg, de az első beírásodból kicsit úgy lehetett érteni, hogy egészen mostanáig hang nem hagyta el a száját, és az kicsit ijesztő volna, hogy miért két év után tűnik fel neked.

Nah, hát ebben az esetben szerintem aggodalomra semmi ok, csupáncsak van egy nagyon akaratos, öntörvényű kisfiókád, kicsit olyan, mint a lányom, aki mindjárt kétéves.

Ha jól értem, kommunikálni tud, vagyis el tudja érni, amit akar, megkapja, amit szeretne, mert megmutatja, vagy mert te már tudod, hogy mit is szeretne. Miért is fárassza magát beszéddel, ha elboldogul nélküle.

És most tippek: találj ki egy dolgot, egyetlenegyet, ami eentúl elvárás lesz. Hasonló cipőben járunk, én azt találtam ki, hogy ha igenlő a válasza valamire, akkor bólintson rá, mert mondani nem akarja. A nem-et bezzeg nagyon szépen tudja mondani. Megmutattam neki, hogy hogyan bólintsunk, és hogy az mit jelent, és alkalmaztam. helyzet: -'akarod, hogy bekapcsoljam a bohóckát?' -'ümm'-'akarod, hogy bekapcsoljam a bohóckát?' -'ümm'-'akarod, hogy bekapcsoljam a bohóckát?' -'üüüüüüüüüüümm' és mindeniknél mutattam a bólintást és hangsúlyoztam, hogy IGEN?? Nem bólintott, mire én barátságosan mondtam, hogy -na jó, akkor nem kapcsoljuk be... erre hangos visítás, s akkor megint kérdeztem, akarod? Erre bizonytalanul bólintott egyet. -Nagyon jó, akkor bekapcsoljuk!

Amennyire lehet, használj ki olyan dolgokat, amit nem szeret. Pl a lányom imád kint lenni, de felöltözni utál, és én nem akartam belemenni abba a játékba, hogy futkorászok utána a ruhadarabjaival, és próbálom ráharcolni őket. Max. háromszor megkérem, hogy jöjjön oda, mert fel kell öltözni, majd megkérdem, hogy szeretne-e kimenni, mert ha igen, akkor fel kell öltözni. Bólint, hogy kimenne, de öltözni csak nem akar. Mire én azt mondom, hogy "na jó, akkor ma nem megyünk ki" és leülök, vagy otthagyom. Fél perc, és jön utánam a ruhával, adja, hogy vegyük fel.

A földhözvágós szakaszon átmentünk, nekem nagyszerűen bevált, hogy hagytam, akár az utcán is, sőt, egyszer egy közértben is, ami nem kis önmegtűrtőztetéssel járt, hogy feküdjön a földön, és hisztizzen, csak nyugodtan mondtam, hogy "szivem, addig fekszel ott, amíg szeretnél, de most akkor sem veszünk/megyünk/csináljuk ezt vagy azt", és továbbmegyek, vagy hátat fordítok neki. Ha felkel és utánam jön, azt mindig díjazom, kap egy puszit, hogy összeszedte magát.

Arról mihamarabb szoktasd le, hogy hozzád üssön, járjon érte büntetés, és mindig legyen tiszta, hogy nem azért bünteted, mert hisztizik, hanem mert hozzád ütött.