Mit tegyek? A lányom egyre furcsább.

Nem kell híreket nézni, és meg van oldva. Amúgy pedig ebben a korban sokkal emocionálisabbak.

Ezzel én is sokáig így voltam. Majd megkeményedik... Sajnos az ilyeneket képtelenség kizárni az életünkből, úgy ontja a média.

Örülj neki,hogy van beleérző képessége,meg kell erősíteni,hogy sajnos az élet kemény,de attól még lehet kedves és segítőkész,az én leánykám is ilyen korú-szép lélekkel...-arra törekszem,hogy minden helyzetet megtanuljon kezelni és stabilan álljon a lábán,viszont ne nézzen át más embereken és álljon ki azért aki gyengébb.

Nekem is volt ilyen időszakom. Például a Terminátortól nem azért készültem ki, merthogy júj, jön a világvége, hanem mert a nőt lekötözték, és kábé 16 éves koromig rám tört a remegés, ha diliházhoz köthető képkockát láttam. Most 21 vagyok, már nem akadok ki, de nem nézek olyan műsorokat, amik szerencsétlen emberekről és betegségeikről szólnak, és nem nézem a híreket, mert én is órákra elkomorodom, ha arról van szó, hogy halálos baleset történt vagy le kellett lőni a lovat, amit elütöttek. Egy gyerek számára nem mindennapos téma a halál, és normális esetben békés, családias környezetben növünk fel, nem a horrorházban. A korai halálesetekről szóló híreket nem lehet úgy nézni, mint egy samponreklámot. Meg kell szokni őket, mert tényleg a média nem kérdezi meg, kíváncsi vagy-e rá. Egyszerűen a képedbe nyomják tragikus aláfestő zenékkel és gyászos hanghordozással színesítve, szóval nem csoda, ha néhányan fennakadnak rajtuk...

Semmi baj nincs a lánykáddal. Szerintem mindannyian átestünk hasonló perióduson, ha nem is szívesen emlékszünk rá vissza.

Ez az olyan gyerekeknél fordul elő, akik kiskorukban egy nagy rózsaszín buborékben nevelkedtek, és ahogy nőnek fel, megrázza őket a halál és a szenvedés. Később kinövi.