Aspergeres gyermek mellé kistesó? Ti bevállalnátok? Akinél van hogy bírja?

Aspergerre nincs is gyógyszeres kezelés, ez nem betegség. A saját (nem egyszerű) Aspergeresemből kiindulva ez nem egy olyan állapot, ami teljes embert igényel, és idővel - megfelelő fejlesztéseknek megfelelően - nagyon sokat javulhat. Ebben pedig még segíthet is a kistesó érkezése, hiszen rengeteg szociális készséget tud megtanulni általa!

Nálunk sajnos nincs kistesó, de nem azért, mert nem vállaltam volna, viszont ismerek olyan családot, ahol van az Aspergeres gyerek mellett tesó (akár több is).

Sok múlik azon, hogy kisebb vagy nagyobb, illetve mekkora a korkülönbség, mert általában a tesó(k) sínyli(k) meg valamilyen szinten a helyzetet, hogy az Aspergerest másképp kezelik, neki esetleg több mindent lehet... de nálatok azt hiszem, ez kisebb gondot okozna, hiszen a tesó lenne a kisebb, és azért ez már elég nagy korkülönbség ahhoz, hogy ne igényeljenek "egyenlő bánásmódot" a gyerekek. A tesó már eleve ezt szokná meg.

(Mások véleményével foglalkozz a legkevésbé, neked kell döntened.)

Kedves Kérdező:)! Nem tudom, ismered- e Szirka baba blogját, a lényeg, hogy a családban három gyermek van, a középső, kislány Down szindrómás. TUdom, nem Aspergeres gyermek, csak azért gondoltam, hogy esetleg erőt adhat, ha kedv van:), hogy "más" gyermek után is lehetséges a további gyermekvállalás:).

Esetleg olvass bele a blogba:).

[link]

3 gyerekem van, a középső aspi. Mi a harmadikkal 19-re húztunk lapot, hiperaktív-figyelemzavaros lett. Kutya nehéz, de cseppet sem bántam meg, sokat segítik egymást.

A nem problémás gyerekre fokozottan figyelni kell, a mi nagyunk januártól fog járni tesócsoportba, ahol művészetterápiával segítenek neki a tesókkal kapcsolatban.

Jó kis család vagyunk, nagyon furcsák, de nem cserélnék senki fiával :-)

Kedves kérdező!

Nálunk a nagylány(14) asspergeres,van két öccse(8,10)

Nem mondom,hogy mindig könnyű,de nagyon jó,hogy többen vannak.

Ha érzel magadban elég erőt,energiát,szerintem nem kell lemondani a kistesóról

# 3 vagyok, és még pár dolgot azért hozzáfűznék: ismerek olyan családot, ahol már felnőtt az aspi (tulajdonképpen ők nem is tudják, hogy az, a fiatalember sem magáról, de én kb. 99%-ig biztos vagyok benne). Ő egykeként nőtt fel, és a mai napig nagyon komoly szocializációs nehézségekkel küzd.

Az én 6 éves aspim már most sokkal "fejlettebb" nála ezen a téren. Azt tudod, hogy nekik a szociális készségeket tudatosan kell elsajátítani, és én azt gondolom, hogy bizony a tesó nagyon nagy segítséget nyújt ebben!

Én, ha lesz még lehetőségem, biztos hogy vállalni fogok még gyereket, és az aspi lányom is nagyon vágyik tesóra.