Van olyan itt, akinek figyelemhiányos hiperaktív gyermeke van?

Nekem az egyik unokaöcsém az sajnos. Nálunk nagyon bevált az omega3 nála étrendkiegészítőnek + gyerekvitaminnal. Tényleg sokat javultak a tünetek. 2-3 hónap alatt sokkal nyugodtabb lett.

[link]

belinkeltem ezt a cikket, szerintem nagyon érdekes.

Írj ha van kérdésed.

olyan hogy figyelem hiányos hiperaktív gyerek nincs!!sajnálom, kedves szülők, de ez tény.

és nem a gyógyszerek tömésével fogtok változást elérni.kívéve, ha tényleges elmebeteget akartok kreálni!!

Az én fiam figyelemzavaros-hiperaktív (ADHD) és fejletlen az idegrendszere, lassan 1 éve járunk mozgásterápiára heti 4-szer,most a terapeutánk szerint az idegrendszere 10-es skálán 4-es szintű...ami nem túl jó,de járunk kitartóan,ebből 2 alkalmat a nev.tan biztosít, a másik két alkalom magán,itt egyénire jár,vagy is csak vele foglalkozik a terapeuta.

Néha tényleg nehéz néha.. :D de neki is..,én semmilyen gyógyszert nem adok neki,bízok az alapozó mozgásterápiában. Diszlexiás is,így diszlexia fejlesztésre is jár tavaly óta,sokat javult az olvasása. 8 éves másodikos a fiam

Én cirmos 99-től kérdeznék kettőt.

Akkor az ilyen tünetekkel rendelkező gyerekeket hova kategorizálod ?

Másik csak az, hogy ha nem segíteni jössz, hanem kritizálni, az jó érzés e neked ?

Sokan és mind akinek nem ilyen a gyermeke mondják, hogy ilyen gyerek nincs csak nevelés kérdése, nem foglalkoznak vele eleget, nem játszik eleget kint stb.

Hát ezeknek semmi köze a dologhoz.

Nálun nem hyperaktív, de figyelemzavaros a kicsink, attól függetlenül, hgy mindkettőnknek ő a mindene, foglalkozva van vele korának megfelelően stb. stb. Ez van.

Omega 3-ról azt olvasom, hogy segít, a mesterséges anyagokat, szinezékeket tartalmazó ételeket kerülni kell,

sok gyümi, zöldség, segíthet, és vannak tornák, amikről azt hallom segítenek.

És foglalkozni is kell a gyerekkel, lekötni, még ha sorban állás is van valahol. Próbálkozni kell. Fárasztónak az, de muszály, mert az még mindig könyebb, mint mikor már ki van a gyerek, ezáltal a szülő is.

Nekem ma a tanárnő javasolta, hogy nem e kipróbálnánk gyógyszert. Én nem vagyok a híve, de lehet hogy az lesz. Ugyanis a gyermek sem szereti így érezni magát ahogy, hogy nem tudja magát kontrollálni bizonyos helyzetekben. Ez neki sem jó.

Kedves Utolsó!

Első vagyok, és én tényleg javaslom először az étrendkiegészítők használatát, és ami nagyon nagy fejlődést hozott nálunk a kutyás terápia. Azóta már otthon is tartanak a nővéremék kutyát. Először volt komoly féltékenységi roham is, de mostmár tudja az unokaöcsém, hogy feladata is van vele. Igaz Ő még csak most lesz 5 éves és több mint 1 éve tart a terápia.

Mi is végigcsináltunk egy rakás terápiát, szedtük a táplálék kiegészítőket, stb. Elhihetitek ,nem azzal kezdtem, hogy nosza, szedáljuk le a gyereket, aztán kész. De mikor az a tét, hogy járhat-e iskolába a gyerek, vannak-e barátai, akkor szerintem még mindig jobb a gyógyszer, mint az, hogy itthon ülünk egyedül, semmiféle közösség nem tűri meg, arról nem is beszélve, hogy nekem meg dolgoznom kell. Nem maradhatok itthon vele, mert tetszik, vagy sem, kell a pénz is, fel kell adni a számlákat, etetni kell a gyerekeket, mert tesója is van, nem csak ő. Esetleg beadhatom Pestre a Vadaskertbe, bentlakásos suliba. De kövezzenek meg, én inkább beadom azt a reggeli bogyót, és így legalább velem van, én nevelem, nem tőlem 160 km-re cseperedik. Egyébként meg erre nem lehet rászokni, ez nem nyugtató. Szünetekben, hét végén nem kapja, és nem gond a leállás.

A mi dokink azt mondta, hogy a gyógyszer lényege az, hogy ennek segítségével a gyerekek képesek "normálisan" viselkedni. Lassan elsajátítják a helyes viselkedési formákat, magyarán megtanulják, aztán ha már ezeket a viselkedési formákat sajátjukká tették, el lehet hagyni a gyógyszert. Csak ez évekig tartó folyamat. Mi nagyon sokat fejlődtünk. Ha minden így megy tovább, jövőre már talán nem is kell szedni.

Szóval, szerintem nem kell ettől annyira félni, de mindenki maga tudja, hogy mit bír, és mit nem. Én sem örülök neki, de nekünk már tényleg nem maradt más választásunk.

Utolsó ! Ugyanezeket mondta nekem is a tanárnéni, amit írsz. Neki volt tapasztalata is egy gyerekkel, elsőben elkezdték neki a gyógyit (nem tudom mit) szünetekben nem adták, és 5 vagy 6.-os korára megtanulta berögződött neki, a gyógyi mellett hogyan kell, és utána képes volt figyelni, dolgozni.

Nálunk azért nehéz, mert egyéb viselkedésproblémánk nincs, csak a nem figyelés. Valahogy ezért olyan nehéz rábeszélnem magam a gyógyira, mert azt hiszem, ilyen, de azon vagyok már, hogy kipróbáljuk, mert volt már, hogy a gyerek maga mondta nem egyszer, hogy egyszerűen nem tud, minden eltereli a figyelmét. A körülötte levő dolgoktól kezdve a saját kis gondolatai.

Köszi amit írtál, megnyugtat !