Mi van ha elitasítom nem írom alá gyermekem megvizsgálják a nevelési tanácsadóban?

Én megszabnám,hogy maximum két alkalomról lehet szó,egyszer megjelensz te egyedül és elmondod a meglátásaidat,majd egyszer hajlandó vagy elvinni a gyereket is,hogy meggyőződjenek róla,hogy minden rendben vele.

Mi fél évig járkáltunk heti két alkalommal a 4 éves gyerekememl aki az óvónők szerint hiperaktív volt,azóta eltelt egy pár év és egy tündéri,alkalmazkodó,megfelelnivágyó gyerek lett, a csillagokat is lehozza az égről mindenkinek.

A tanácsadóban semmit nem tudtak segíteni,csak egyre növelték bennem a szülői alkalmasságom hiányának érzetét.

Azt nem tudom a Nevelés Tanácsadó kötelező-e, de pl. a Szakértői igen!

Ha nem viszed el 2-szer, akkor államigazgatási eljárást kezdeményeznek ellened!

"akkor a tanácsadónak a jegyző felé továbbítania kell a problémát"

Nekünk is ezt mondták,igen rosszul esett,hogy együtt akartunk működni,de ennek ellenére elmondták,hogyha nem jelennénk meg a későbbiekben,akkor a jegyzőnek fogják jelenteni :-/ .

Mintha eleve nem szavaznának bizalmat a szülőnek,hogy a gyermeke érdekeit tartja szem előtt.

Úgy hívott bennünket a vezető óvónő fel telefonon,hogy a férjem és én menjünk el ekkor és ekkor a nevelési tanácsadóba a gyerek vizsgálata miatt,mikor mondtam neki,hogy a férjemet nem biztos ,hogy elengedi a főnöke,akkor ezt mondta "Attól még,hogy te normális vagy a férjed lehet egy agresszív alkoholista is" .A férjem csak a családjának él,nem dohányzik,sosem fogyaszt alkoholt!!!

Megalázónak és felháborítónak találtam,hogy ilyent mondott,akkor gyakorlatilag annak kivizsgálására kell megjeleniük a szülőknek,hogy megnézzék nem e "agresszív alkoholistákról" van e szó ???

Semmi konkrét segítséget nem kaptunk a tanácsadótól amíg odajártunk,fél évig jártunk heti két alkalommal a pszichológusukhoz,aki egyre és egyre mélyítette bennem a tehetetlenség és a szülői alkalmatlanság érzését.

Egymásnak ellentmondó tanácsokat adott,hogyan próbáljam az eleven ,figyelemzavaros fiamat megnevelni.

Dolgavégezetlenül,megelázottan,becsapottan jöttem el onnan ,mert végig arra hivatkoztak,hogy azért kell oda járnunk,mert a végén a fiamnak járni fog az oviban fejlesztés,aztán ezt megtagadta az óvodai fejlesztőpedagógus amikor megkapta szakvéleményt.

Saját kezembe vettem az irányítást és két év magánúton való fejlesztés után lett egy tündéri,együttműködő,simulékony,megfelelnivágyó figyelemzavaros fiam.

Azóta is fejlesztésre járunk,de már teljesen beérte a kisfiam a kortársait minden téren,alkalmazkodik,beilleszkdetett,semmi probléma vele a közösségben.

Rövidesen ismét lesz egy útunk a nevelési tanácsadóba az iskolaérettségi vizsgálat miatt,ott majd mindenképpen visszatérek az ott engem ért sérelmekre...mert azóta is bennem van a megalázottság érzése az ott történtek miatt.

Ha ez egy kontroll, és tényleg sokat fejlődött a gyerek, akkor ezt fogják megállapítani.

A vizsgálat kötelező, a gyereknek nem származik belőle hátránya - abból viszont, ha nem viszed el, származhat, pl. hogy nem kapja meg a plusz fejlesztős órákat (ami ártani semmiképpen sem árt!).

És igen, ahogy a többiek is írták: államigazgatási eljárást kezdeményeznek ellened, ha nem viszed. A szülő kötelessége együttműködni a pedagógusokkal.

Nézd, lehet, hogy te úgy érzed, hogy nincs rá szükség, és lehet, hogy igazad is van... De tudod, rengeteg olyan szülő van, aki a SÚLYOS problémás gyerekre is azt mondja, hogy semmi gond nincs vele, ezért muszáj valahogy kötelezni a szülőket az együttműködésre. Én tanítottam speciális iskolában, és ott a sokszoros szakvéleménnyel rendelkező gyerekek szülei között is előfordult több olyan, akik közölték, hogy nincs az ő gyerekükkel semmi gond, nem értik, hogy miért rúgják ki már az 5. iskolából a gyereket, a pedagógusok meg az orvosok a hülyék...

Fordítsuk meg a helyzetet: ha a lányod osztályában lenne olyan gyerek, aki teszem azt folyamatosan terrorizálja a többieket, nem lehet tőle az órán dolgozni, és a szülő nem lenne hajlandó együttműködni, te is fel lennél háborodva. Értem, hogy a ti esetetek nem ilyen, de törvény soha nem személyre szabott, nem tud különbséget tenni a "kicsit problémás" és a "nagyon problémás" gyerek között, csak azt tudják előírni, hogy a szülő köteles együttműködni, és ha erre nem hajlandó, akkor kötelezhetik rá. Végső esetben akár ki is emelhetik a gyereket a családból, ha a szülő többszöri felszólításra sem működik együtt!

Mindezzel csak azt próbálom érzékeltetni, hogy az, hogy elviszed a gyereket a nevelési tanácsadóba, az talán egy pici kellemetlenség számodra, de törvényi kötelezettséged és ennél sokkal nagyobb kellemetlenséget zúdítasz a fejetekre, ha nem viszed el!

Amúgy meg az, hogy a gyereknek milyen osztályzatai vannak, az égvilágon semmit nem jelent, attól még lehetnek más jellegű problémái, ha nem is jelentősek, de segíteni szeretnének... A pszichológus meg attól lehet nagyon jó, hogy fiatal. Az én lányom mellett jelenleg egy nagyon fiatal szakember van, de sokkal tapasztaltabb az adott területen, mint a nála jóval idősebbek, mert világéletében ezzel a területtel foglalkozott.

Nekünk évente több helyre is járnunk kell kontrollra, olyan a "problémánk", ami soha nem fog megoldódni teljesen, de rengeteg fejlesztéssel javítható. (Nálunk ez jelenleg heti négy óra intézményi, és plusz heti 4-5 óra itthoni fejlesztést jelent.) A kontroll csak arra szolgál, hogy figyelemmel kísérjék a gyerek állapotát, fejlődését, és ha bármi változás van, akkor közbeavatkozzanak. Ismétlem: nem EGY helyre kell kontrollra menni, hanem több helyre is. Ha egyszer bekerültünk a "rendszerbe", akkor ez van, muszáj alkalmazkodni.