Hiperaktíva gyerekem és teljesen padlón vagyok, tudom milyen lesz a jövője. (? )
Énis hiperaktív vagyok és most 26 éves.. Sajnos már 19 évesen szexuális kapcsolatba keveredtem egy csajjal és tőle születetta fiam, aki történetesen ADHD-s..Nem tudom elvilselnia gondolatot hogy átélje azt a sok kudarcot, csalódást, fájdalmat és összeomlást amit eza betegsélg okoz. Én 12 éves korom óta cigizek, 14 évesen marihuanáztam, ezzel egyidőben ittam, és a lejtőn nem volt megállás, 19 évesen borderline személyiségzavarom lett és azóta 2szer volt öngyilkossági kísérletem, vágom magam, bandázok folyamatosan, függök, tapadok az embereken élősködök stb.. Az orvosom szerint a problémáim egynes ágon vezethetők le az ADHD-ból..
N em tudom mit tegyek, megfojta kilátástalanság és kétségbeesés
Itt az idő, és az ok hogy erőt végy magadon, és vedd a saját kezedbe az életed!
Keress állást, építés fel egy életet, hogy példa lehess a gyermekednek!
"Nem tudom elvilselnia gondolatot hogy átélje azt a sok kudarcot, csalódást, fájdalmat és összeomlást amit eza betegsélg okoz. "
Nagyon megérintettek a soraid,mivel a tündéri,imádnivaló 7 éves fiam is ADHD-s . :-(
A szüleiden,tanáraidon múlott ,hogy ennyi kudarc ért,ha az ők elfogadtak volna,a hozzáállásuk más lett volna,akkor kevésbé sérültél volna lelkileg ?
Gondolom rengeteg mindenen mentél keresztül ,hogy ennyire elkeseredett lettél.
Én szülőként annyit tudok tenni,hogy én magam elfogadom a gyermekemet,igyekszem éreztetni vele,hogy rám mindig számíthat,másokkal is igyekszem megértetni,hogy őt így kell elfogadni.
A legnehezebb a gyermekkel saját maga elfogadtatása lesz,mert előbb -utóbb érezni fogja,hogy neki sokkal nehezebb jópár dolog ,mint másoknak ,nehéz lesz biztosan megértetni,hogy így kell a legjobbat kihozni a helyzetből és muszály ezzel együttélni .
Ismét nagyon szomorúan olvastam amiket írtál...hihetetlen nehéz lehet hiperaktívként élni ,boldogulni .
Reménykedem igen,de nem abban,hogy "megjavul" ,hiszen egyfajta idegrendszeri másságról beszélünk ami veleszületetten meghatározza a temperamentumjellemzők sokaságát ,túl tájékozott vagyok én már a témában,hogy ilyen elvárásokkal legyek a fiam felé ,hogy minden rendbejön,problémamentesen beilleszkedik,alkalmazkodik később majd,képes lesz megfelelően kezelni a hirtelen meggondolatlanságát,nyugtalanságát.
Abban reménykedem ,hogy képes lesz nehézségekkel ugyan ,de élhető életet élni,ez a legtöbb amiben reménykedni merek.:-(
MÉg ez is irreális ?
Tudom,tisztában vagyok vele,hogy rengeteg kudarca lesz hiába leszek ott mellette,hiába követek el mindent ,hogy ne így legyen.Az iskolaválasztáskor például meg akartak győzni,hogy milyen jó kis erős iskola van itt a közelben,mert a gyerek olyan okos ,értelmes ,persze a viselkedését szabályozni képtelen megfelelő szinten ,én ekkor megmondtam,hogy a legeldugodtabb falusi iskolába is hajlandó vagyok elvinni ahol olyan tanítónénije lesz aki nem öl meg benne már most mindent,aki ismeri a problémát és képes szeretettel hozzáállni egy ilyen kisgyermekehez.
Dehogy kell nekünk zseniképző,elfogadó,szerető környezet kell!!!
ÉN tudom,hogy egy hiperaktív emberben rengeteg jó tulajdonság is van és leginkább attól súlyosbodik a beilleszkedési nehézségük ,hogy nem fogadják el őket,szándékosságot vélnek felfedezni a viselkedésük mögött .
A drogokról egy pszichiáter mondta a tv-ben egyik nap,hogy "öngyógyító" módon kezdik használni a serkentő drogokat az ADHD-s fiatalok,mert akkor jobban tudnak koncentrálni ,de persze van erre legális gyógyszer is ,amiről nekünk a fiammal még nincsen tapasztalatunk(Ritalin ).
Nagyon tartok tőle ,hogy az én fiam is nagyobb korában valami olyasmihez nyúl majd ami káros lehet számára,hogy ezáltal elviselhetőbbnek érezze a kudarcokat.
Mint anya mást nem tehetek mint reménykedem a végsőkig ,hogy a lehető legjobbat kihozzuk a helyzetből,a kisfiam állapotából ,mi mást tehetnék,nem mondhatok le róla amikor a mindenem .
Van olyan dolog amiben örömödet leled,amitől igazán boldognak érzed magad ?
semmilyen pozitív dolgot nem tudok neked modnani sajnos.!!! A hiperaktív gyerekeknek felnőttkorukra (mondta pszichológusom) 95%-nak gyógyszeres kezelés fog kelleni (a társuló személyiségzavarok, depresszió, bipolaritás, drog-alkoholfüggőség, szorongás, kényszerbetegség stb.. miatt)
A kilátások nagyon rosszak és eza betegség az amelyik által shzinte minden esetben kialakul jelentős személyiségzavar!!!
fölösleges kedvesnek lenned vele, vagy pátyolgatnod.. Neveled szigorúan, következetesen és ne hagyd hogy olyan társaságba keveredjen ahol majd drogozni,inni, bandázni fog később!!
Már legjobb még a mostani fiatal korában eltiltani az összes lezüllött családból való, agresszív gyerektől. Engedd sőt tereld hogy a kitűnő, okos, megbecsült gyerekek társaságát keresse fel a gyermek! Ezáltal megkímélheted hogy drogfüggő legyen..talán...
Köszönöm a tanácsaidat !
Szóval ne pátyolgassam...bevallom sajnálom őt,hogy folyton félreértik a reakcióit,tévesen ítélkeznek felette,ezért úgy érzem,hogy állandóan meg kell védenem ,el kell magyaráznom másoknak a dolgokat .
Ha azzal teszek jót ,hogy határozottan követelek,akkor azt fogom tenni.
Tehát a pszichiáter úgy nylatkozott ,hogy szinte kivédhetetlen,hogy később pszichés problémák jöjjenek ,nagyon sok mindent odaadnék érte,hogyha mégis meg tudnám védeni ezektől a fiamat :-( ,de így csak azt tudom kitűzni,hogy csökkentsem a lehetséges mértékben ezeket,képezzem magam ,kérjek érintettektől tanácsot-mint például most TE is adtál,mert szerintem még a szakembereknél is jobban tudja az aki maga is benne van ebben és ezzel együt kellett felnőnie.
A szüleiddel milyen kapcsolatod van ,a sok probléma ,kudarc amin keresztülmentetek az ADHD-d miatt együtt hogyan hatott a kapcsolatotokra ?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!