Tényleg ki lennék közösítve? Miért nem tudok beilleszkedni normálisan? Tapasztalt embereke véleményét kérem!

Kicsit hosszú lesz, de akinek van ideje az légyszi segítsen, mert már úgy érzem, nem bírom ezt a helyzetet! Köszönöm szépen!

Az a helyzet, hogy az osztályomban nem érzem túl jól magam. Az osztály két részre van osztva. Abban a csoportban, ahol én is vagyok, a lányok páratlanul vannak, és mindig órákon én ülök egyedül, mert mindenkinek meg van a saját legjobb barátja a csoportban, és azok mindig egymás mellé ülnek. Én maradok egyedül. A másik csoportban van a legjobb barátnőm, de úgy érzem, hogy benne sem tudok igazán megbízni sokszor. Neki szoktam elmondani a problémáimat (pl. ezt is elmondtam neki), de ő csak mindig azt mondja, hogy "majd megoldódik. minden megoldódik egyszer". de néha panaszkodni is kellemetlen, mert úgy érzem, hogy ő a személyes problémáit sosem mondja el, és olyan rossz érzés, hogy ő nem bízik bennem. Meg 30 perce mondta, hogy 5 perc múlva visszahív, és azóta nem hívott. Mostanában ilyen apróságokon is kiakadok, és azért írtam ki a kérdést, mert most is kiakadtam. Mert szarul esik, hogy elfelejtette...

Ezenkívül én mindig - még a kényes helyzetekben is - segítek neki (pl. késében vagyok, de mégis megvárom őt stb.), ő meg múltkor is elrohant mellőlem azzal az indokkal, hogy orvoshoz kell mennie , és nem éri el a villamost, ezért a villamos után futott, pedig a villamos is 5 percenként jár. Ilyen apróságok bántanak meg...

De most a legjobb barátnőmről áttérve! Én gondolkodós, elmélkedős típus vagyok! Sokszor csak bambulok és nézek ki a fejemből, érettebbnek érzem magam a korosztályomnál (ezt már mondták mások is), szeretek beszélgetni. A beszélgetést nem úgy értem, hogy nyavalyogni és nyalni valakinek, hanem komolyabb témákról. Amikor jobb napjaim vannak, akkor viszont nagyon nagy hülyeségeket csinálok, "őrjöngök", viccelődöm, röhögök mindenen, mindenből viccet csinálok, és van, amikor valakinek már a nézésétől is kitör belőlem a nevetés. De az esetek 2/3-ban csak komolyan szeretek beszélgetni (imádok beszélgetni). De az a baj, hogy a korosztályom beszédtémájába nem nagyon tudok beleszólni, mert ők mindig az aktuálisan menő könyvről, filmről, sorozatról beszélnek (vagy ehhez hasonlókról) és én ezeket meg nem olvastam/láttam.

Szóval a velem egyidősökkel nehezebben jövök ki. Persze van kivétel. Ma a legjobb barátnőm nem volt az osztálykiránduláson, ezért egy másik csajjal voltam egész nap, akivel viszont alig szóltunk valamit egymáshoz, amit elég kínosnak éreztem, hogy mindenki beszél, csak mi ketten nézünk ki a fejünkből, ezért próbáltam teljesen egyszerű, unalmas témákról beszélni, de mindig "kihalt" a beszédtémánk.

Egyébként bulizós típus vagyok (már, ami a koromat illeti), kívülről is divatosan öltözködöm, adok a kinézetemre, néha sminkelem magam és festem a körmöm, tehát gondolom nem a kinézettel van baj. Próbálok barátkozni, de max pár megszólalásos beszélgetés lesz a próbálkozásból, mert utána a másik fél másfelé fordul és másik barátnőjével kezd dumálni.

Egyébként én érettebb emberekkel, 20-23 évesekkel sokkal jobban tudok beszélni.

Bocsi, hogy ilyen panaszkodós lett meg minden, de annyira kiakadtam...

13/l

köszönöm a segítségeket! :)