Megteheti az óvoda, hogy a 3,5 éves kisfiamat elküldik, nem vállalják tovább?

"Nagy csoportban vannak gondok. Mindent ő akar először csinálni, stb"

A konkret kerdesedre nem tudom a valaszt, de feltetezem, par honapja ovis.

A kislanyom 7 honapja ovis, es amikor elhozom, az udvaron megfigyeltem, ahogy ö es a hasonlo koruak is mennyire "enközpontuak". Megszoktak, hogy a jatek (kis bicikli...stb) amivel jatszottak az övüke, ezert nehezen viselik, hogy miutan letettek, a masik gyerek vette fel, kerik vissza, hogy en jatszottam vele...stb. Eszrevettem, hogy inkabb azoknal, akiknek nincs otthon testvere, azaz otthon nem kellett mas gyerekhez alkalmazkodni, mondhatni körülöttük forgott a vilag - akarhogy is nem kenyeztettek el öket. A vezetö ovonö egyszer megjegyezte, hogy ez normalis, meg kell tanulniuk, hogy nemcsak ök vannak, megtanulni masokhoz alkalmazkodni...stb. Tehat: ez az ovonö nem ugy allt hozza, hogy a gyerekkel van a baj!

Hozzatennem, hogy sajnos nem mennek oda az ovonök es nem magyarazzak el ilyenkor, amit sztem kellene (hogy a jatek közös, egymas utan jatszunk vele...stb), ilyen allitolag csak a spec. maganovodakban van leginkabb (Waldorf, Montessori), ott a kommunikaciora nagy hangsulyt fektetnek, ami a gyerek lelki-szellemi fejlödese szempontjabol tenyleg jobb.

Felmerült meg bennem, hogy valami oka lehet, olyan hatas erhette ebben az oviban, amit eseteg kineziologus tudna kideriteni, mert ebben a korban meg ritka, hogy magatol beszel rola a gyerek. Igy lehet, hogy jobban is jarna masik ovival, ha a gyerek erdekeit nezzük!

Esetleg mas, atmeneti ok is lehet (pl. kisteso születese...stb).

Ha van lehetőségetek, vidd másik csoportba.

Az én kisfiam két felnőtt nővér mellett igazi "szuper egyke"-ként nőtt fel, de az óvónők egy egyszerű önkormányzati óvodában tökéletesen kezelték az ilyen jellegű problémáit. Ha látták, hogy már elege van a többiekből, lehetővé tették, hogy félre húzódjon, és ha kellett, elterelték tőle a többieket. Mikor kiscsoportban nem ült be a bábelőadást néző gyerekek közé negyvened magával, hagyták a többiek háta mögött csendesen játszani, és délután örömmel újságolták, hogy "azért figyelt ám a Petike, az udvaron elénekelte a dalocskát a bábjátékból."

A kisfiam pedig lassacskán hozzá szokott az új helyzethez, és már nem igényelt extra bánásmódot, legalábbis nem többet, mint bármelyik gyerek.

Nem akarlak "ijesztgetni", de hasonló a sztorink. Lányom egy-egy gyerekkel elvan, itthon semmi gond, felnőttekkel tünemény. Aztán az oviban éri a sok inger, és az óvónők - bár nálunk nagyon-nagyon türelmesek!!!! - azt mondják, egyszerűen nincs hozzá eszközük. Dührohamok, agresszió, irányíthatatlan, nem tartható feladathelyzetben (ugyanez a gyerek itthon másfél órát feladatozik önként).

Nekünk évekbe telt, mire kiderült az ok, de kiderült: a gyermekem Asperger-szindrómás autista. A problémák csak közösségben jönnek elő, és mint minden auti, maximálisan énközpontú. Egyébként borzasztóan intelligens.

Mi maradhattunk a csoportban, sőt, minden támogatást megkap a gyerek. De tény, hogy a mi óvónőink is sokat küzdenek, és én is láttam nyílt napon, hogy a gyerek - akivel itthon semmi gond! - közösségben mennyire másképpen viselkedik.

Szia!

Nem való a fiadnak a vegyes csoport! Vidd ás másik csoportba vagy oviba ahol csak kortárs csoportban lesz. Hidd el csodákat művel majd.