Hiperaktív kisgyermek türelmetlenségét, nyugtalanságát és emiatti sírását, kiborulásait hogy helyes kezelni nagy türelemmel, vagy szigorúan büntetni érte?
Nagyon fárasztó lehet ez a sok hozzá nem értő belebeszélős rokonnal. Aki számodra fontos, azoknak próbálj meg ismeretterjesztő irodalmat adni, vidd el őket magatokkal néha a pszichológushoz, hátha kicsit segít.
A többiek véleményét meg tényleg próbáld meg se hallani, és a gyereket is megvédeni tőlük.
Úgy tűnik, nagyon jól érzed, hol kell meghúzni a határokat, miben lehetsz engedékeny, és mit kell feltétlen keresztül vinned a gyereknél.
Az én kisfiam nem hiperaktív, de nem várom el tőle, hogy végig ülje a családi ebédet. Ha befejezte az evést, elmehet. És azért se szidtam még soha, ha koszos lett a ruhája. Miért ne lenne koszos?
Ha ünneplőbe kell öltöztetni, arra képes vigyázni, de játszóruha állapota engem igazán nem érdekel.
Ha hiperaktív volna, valószínűleg alkalmanként három fehér inggel készülnék. Megkérném, hogy "vigyázzon", de ha véletlen baleset érné, szó nélkül kicserélném a pecsétes darabot.
Sok sikert nektek. A gyerekednek feltétlen szüksége van egy szövetségesre, és úgy tűnik, te nagyon jól betöltöd ezt a szerepet.
"Aki számodra fontos, azoknak próbálj meg ismeretterjesztő irodalmat adni, vidd el őket magatokkal néha a pszichológushoz, hátha kicsit segít."
Nagyon köszönöm a hozzászólásodat!Talán te magad is pszichológus vagy ?
A szüleimtől is rengeteg kritikát kaptam régebben,előfordult amikor apró csintalankodásért (szaladgált az udvaron náluk az értelmiségi nagyrabecsült barátaik előtt akiknek mind példásan nevelt,ölben megülős unokáik vannak)azt mondta édesapám,hogy a lehető legkevesebbet akarják láttni a kisfiamat,mert én úgy neveltem ,hogy teljesen kezelhetetlen lett,ekkor már éppen túlvoltunk a kivizsgálásokon és tudták,mert elmondtam nekik,hogy a kisfiam egy kicsit nehezebben nevelhető,irányítható,de ennek ellenére teljesen felháborodtak a viselkedésén és ahogyan kiabáltak vele arra nagyon rosszul reagált,ezt én is tudom,hogy nem szabad vele indulatosan,hanem mindent megcsinál ha a megfelelő hangnemben,nem ellenségesen kérem.
Szóval megkaptam,hogy elrontottam véglegesen a nevelését és nem akarják hogy velük legyen máskor,sírva vittem el a kisfiamat,a lelkem annyira fájt...hogy azt leírni nem tudom...
Aztán kb két nap múlva hívott apukám telefonon,hogy most hallgatták a Kossuth rádióban a hiperaktív gyerekekről szóló műsort és nagyon,de nagyon szégyenli magát előttem,bocsánatot kért,sírt!!! férfi létére ,azt mondta ,hogy soha többet nem fog így beszélni a kisfiammal,éppen elég kudarc fogja még érni őt máshol amiatt ,hogy nem egy nyugodt típus,megígérte,hogy mindenben támogatni fognak a kisfiammal kapcsolatban.
Ez már egy éve volt,azóta sokat javult a kisfiam kezelhetősége a fejlesztések miatt és mert érettebb lett ,ha a papáéknál van,akkor este az udvaron a mamával virágot locsol,mindenben segít,meg nem állna és így beszélnek anyukámmal "Édesmamám ügyes vagyok,szépen megcsináltam?" Drága unokám te vagy a legjobb segítségem! " :-D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!