Miért ilyen a lányom? (Többi lent. )

Egy 13 éves lány már nem kisgyerek,épp a kamaszkor küszöbén áll, és valljuk be,azért 12,5 év korkülönbség testvérek között,nem épp összekovácsoló erő. Főleg ha a kistestvért esetleg nem is "igazi" vérszerinti tesónak könyveli el. Persze Te erről nem írtál,így nem tudhatom.

Mindenképp ülj le vele nyugodtan beszélni,hallgasd meg mi bántja, hátha meg tudjátok együtt,közösen oldani!

Én 19 éves voltam mikor meg született a húgom.

Az igazat megvallva lehülyéztem anyukámat amikor elmondta,hogy terhes.Főleg mert csak pár hónapja ismerte a mostani párját.Viszont amióta megszületett a húgom imádom..Rengeteget voltam vele amíg pici volt.Fürdettem,etettem,pelusoztam,altattam.Hazaértem a suliból,rohantam hozzá.:)Most 26 éves vagyok és már van 2 gyermekem.Egy 3,5 éves és egy 4 hós:)Én a húgomnál tanultam meg szinte mindent a picikről.

Ülj le a nagylányoddal és beszéljétek meg..Mondd neki hogy próbálja meg milyen érzés a karjába venni.,fürdetni,stb..Én minden percét imádtam akkor is és most is a sajátjaimmal..:)

Meg kell mondjam, előzővel egyet kell értsek.

Nem olyan típus a lányod, aki ezt könnyen veszi, minden gyerek más. Ráadásul gondolj bele micsoda stressze lehet, hgoy mikor jön el a pillanat, hogy nem mehet el a barátaihoz, mert neki kell majd a kicsire vigyázni. Csak egy példának. Ő lehet, hogy nincs meggyőződve, hogy ezután is megfog mindent kapni, és ne is mondj neki olyat amit nem tudsz betartani, mert abból csak nagyobb zűr lesz, Viszont ülj le vele, és beszélj az igazságról, amit később nem változtatsz meg, hogy lenyugodhasson, hogy nem lesz a kicsi rábízva, és nem vársz el tőle semmit a kicsivel kapcsolatban. Ha nem érzi a nyomást, akár csak a saját tini gondolatai nyomását, mert megbeszéled vele, előbb utóbb lefog engedni és közeledni a kicsihez is.