Anya lettem, hogy kezeljem?

Szívtelen = biztos nincs gyereke

Érdekes felfogásod van.

Akkor a kérdésben szereplő édesanyának (nem a kérdezőre gondolok) biztosan nagyon jó szíve van, mint láthatjuk, mennyire, de mennyire törődik a gyerekével, "öröm" olvasni. :)

Tudod én ezek után visszafognám egy évre oviba! Jobban járna a kicsi. A kislányt akire vigyázok, továbbkényszerítette az anyukája. Komoly problémái vannak (kicsit hasonló sztori). Mindenképpen tárgyaljatok a gyerekjólétivel, meg a gyámüggyel. El lehet azt intézni, hogy csak egy gyámügyes jelenlétében találkozhatnak. Minden tiszteletem a tiéd. Tudom hogy nehéz, méghozzá piszkosul.

(Négy gyereket nevelő vagyok. Ebből hárommal napközben vagyok, a negyedig egy fél éves saját)

Szia! Végigolvastam a válaszokat és azt tenném hozzá, hogy mindenképpen a családsegítőt kell tájékoztatni a helyzetről, az anya igényeiről és az aggályokról, és ők tudnak segíteni hogy végzés születhessen, amit már az ovi/suli figyelembe tud venni. (Így szabályos, tényleg, és az oviban is szabályosan járnak el, amikor végzés nélkül nem tesznek semmit. Sajnos ilyen a bürokrácia.)

Nagyszerű ember vagy, hogy melléje állsz és hogy képes voltál egy hónap alatt "kialakítani a gyerekben a szeretetet" feléd. Így helyes, ahogy csinálod, ne hallgass azokra, akik ettől elfordítanának.

"Az embert a kapcsolat teszi naggyá, melyben részt vesz, s a szerep, melyet felvállal. A kapcsolatot pedig az áldozat teszi naggyá, melyet meghoz érte." /Varga Endre Gábor/

Szerintem ez jól leírja amit csinálsz.

Fontos, hogy a gyerek számít rád, így ha az anyja karmaiba engeded és sérül ebben, úgy érezheti, elárultad. Fontos hogy küzdj érte, de küzdeni csak meghatározott módon, a szabályok adta kereteken belül szabad, és csak ott, különben az eltérés ettől az iránytól később visszaüthet. Tehát: Családsegítő, a családsegítő véleményt alkot és indokolt esetben továbbítja az ügyet a gyámhatóság felé, ami majd végzést hoz, ez az útja annak, hogy úgymond a kezetekbe kerülhessen a szükséges fegyver a gyerek védelméül. :)

És ilyenkor tényleg jó ha nem bolydul meg a gyerek élete azzal, hogy még át is kerül az iskolába, valóban nem árt ha még marad egy évet az oviban. Később ugyan idősebb lesz a társainál, de ez sem fog a hátrányára válni, és ha mégis (pl. szellemi, érdeklődési kör -beli különbségek), a probléma a töredéke lesz annak, ami várna rá ha túl korán kerül a suliba és nem tud helytállni. :)

Ki a gyerek törvényes gondviselője? Ha még mindig az anya, az nagy baj, hétfőn kezdeményezzétek a bíróságon , hogy az apát nevezzék ki helyette. a gyerekjóléti nyilván igazolja, hogy az anya nem gondoskodott megfelelően a kisfiúról.

A kapcsolattartást nem lehet, és nem is érdemes korlátozni, de ha az anya esetleg nem hozná vissza a gyereket, akkor tudtok fellépni ellene, ha már végzés van a kezetekben, miszerint az apjánál helyezték el a kisfiút.

És teljesen igazad van. Ha az apa dolgozik, te pedig kényszerűen bár, de otthon vagy, teljesen természetes, hogy fizikailag te vagy többet a gyerekkel. Mi házasok vagyunk, a gyerekek is közösek, de a a munkabeosztásunk miatt nálunk is hasonló az időbeosztás, éppúgy mint még rengeteg párnál. Ennek semmi köze ahhoz, hogy az apa szereti-e a gyereket, meg törődik-e vele.

Nem könnyű helyzet, de úgy olvastam ki, hogy megoldod, megoldjátok ügyesen. Persze, hogy tele vagy kétségekkel, mert sosem volt még saját gyereked, esetleg még olyan sem, akire korábban vigyázgattál volna.

Nem gondolom, hogy az lenne a megoldás, ha homokba dugnád a fejed. Az ember azért, akit szeret, sokmindenre képes. Még arra is, hogy nevelje a gyerekét. Az például pozitívum, hogy a gyermek elfogad téged, nem dacol veled. Gondolom ez amiatt van, mert érzi, hogy törődsz vele, hogy fontos a számodra.

Ismerek olyan nőt, aki nem nagyon foglalkozik a párja gyerekével, pedig amikor összejöttek, akkor a férfi nyíltan megmondta, hogy "Nekem van egy fiam, aki az anyjával él, de sokszor van itt. Nekem ő az első. Ha ezt el tudod fogadni, akkor jó."

Mégis sokszor duzzog, s gyerek nem is hallgat rá.

Szerintem is próbáljatok meg papírt szerezni.

Csak úgy találkozzon az anyával, ha te vagy az apa is ott van vele. Úgy ne engedjétek el, hogy majd ekkorra vagy akkorra hozza, mert lehet, hogy nem hozza. Egy gyerek még befolyásolható.

Gondolom van megszabva láthatás.

A gyerek érdekében ne hagyd, hogy felborítsa a gyerek életritmusát, lelki nyugalmát.

S hogy lelkiekben mit tudsz tenni? Próbáld örömödet lelni a gyerekben, az együtt töltött időt magad és az ő számára is tartalmassá, élvezetessé, örömtelivé tenni. S ezeket az apró örömöket elraktározva előszedni őket akkor, amikor ilyen problémák merülnek fel.

Kitartást és sok kegyelmet hozzá!