Van itt olyan anyuka aki úgy érzi ő mindent megtesz mégis az ő fia a legkezelhetetlenebb?

Egyszerűen néha szeretnék világgá menni olyan rossz a 3éves fiam.

Reggel 6kor kel kb este lefektetem fél 8 -8kor de fél 10 mire elalszik.Napközben már szinte nem hajlandó aludni,mégis esik össze.Van egy egy éves testvére akit folyamatosan bánt,ver,csíp ,mar.

Folytonos agresszivitás van benne.egyfolytában beszélgetek vele,hogy miért nem szabad,mindent elmagyarázok,mégsem javul.Az oviban is ezzel a problémával küszködünk.

Ma már olyan szinten vagyok,hogy legszívesebben elköltöznék.egyszerűen mintha minden anyai nevelő képességem csődbe ment volna azt érzem!

Sajnos nem tudom leírni ezt a fajta rossz kedvet és keserűséget amit érzek.Mintha folyamatosan ásnék egy gödröt amiben víz van amit ki szeretnék szedni ,de mindig vissza jön a víz bele..

Azt érzem sehova sem jutok.Nem tudok pihenni sem mellettük.Amikor a pici elalszik és leteszem a nagyot,felkölti,onnantól tiszta zizi a kicsi is..

egyszerűen nem tudom mit tegyek.segítségem nincs,nagyik messze laknak.Az apjuk még annyit sem ért hozzájuk mint én.A nagyobbik kicsi kora óta rossz alvó első perctől kezdve.Hihetetlen energia tombol benne...van valami ötletetek,mert már tökre el vagyok keseredve és nem ,hogy mosolyognék ,sírni van kedvem.

azt hittem az ovival megoldódik minden,de borzalmasan nehezen megy a beszoktatás,nem akar elszakadni tőlem,nekem meg már levegő kellene...