Mit tegyek 3 éves kislányom rohamai ellen?

Az "esetek" mostanában kezdődtek... eddig nyugodt, érdeklődő kislány volt. De körülbelül 1 hónapja történt vele valami. Egyik este már fürdés után voltunk, játszott kicsit, aztán mondtam neki, hogy rakja vissza a játékos polcba a babákat amiket kivett. Dacolni kezdett, aztán hisztizni. Már ezen is eléggé meglepődtem mert eddig nem viselkedett így sosem. Mivel elég késő volt így ráfogtam a dolgot a fáradtságra, visszaraktam én a babáit de akkor megrakadta a kezem és próbálta belőle kivenni a babát amit én nem akartam neki engedni. Nem szoktam vele sem kiabálni, bántani végképp sehogy sem. A szidásra se volt eddig szükség, nagyjából mindent megértett amit mondtam neki. Szóval hirtelen azt sem tudtam mit csináljak vele, csak mondtam neki, hogy le kell feküdni aludnia, majd holnap még játszhat. Aztán olyan hisztibe kezdett bele amilyet még igazán semmilyen gyereknél nem láttam. Pár másodpercre rá meg teljesen elkékült a szája, de mire észbe kaptam kb már az egész feje tiszta kék volt. Aztán meg fel akartam venni mert annyira megijedtem és akkor már ott feküdt ájultan a karomban. Hívtam a férjem aztán elvittük gyorsan az ügyeletre. De akkor már persze magánál volt. Ott azt mondták, hogy valószínűleg nincs semmi baja csak annyira behisztizett, hogy elfelejtett levegőt venni. A háziorvos másnap szintén ezt mondta. Csak az a baj, hogy mostanában szinte minden másnap megtörtnik ez... a pszichológus azt tanácsolta, hogy ne figyeljek rá. De ezt nem tudom megtenni. Van mikor hallom, hogy valamiért megint hisztizik és még fel sem érek a szobájába mikor hallom, hogy koppan a feje a földön. Azóta már egyedül hagyni se merem, ki tudja mikor durcul be megint ennyire és akkor egyszercsak elájul. Aztán pár másodperc múlva megint magánál van mintha mi se történt volna. Próbáltam már szépen, hogy az ölembe vettem, kicsit ráfújtam az arcára, hogy vegyen levegőt de akkor is ugyanúgy elkékül olyan szinten sír meg ordít. Próbáltam már kicsit eréjesebben is rászólni, hogy vegyen levegőt vagy hagyja abba... semmi se segít. Ez meg így nem mehet tovább. Sehova nem lehet egyedül elengedni. Ott kell lenni a nyomába mert rettegek tőle, hogy majd valami megint nem tetszik neki és esetleg egyszer rosszul esik el és nagy baj lesz belőle. És már mindent megteszek neki, hogy ne kezdjen hisztibe... pedig tudom, hogy nem helyes de rettenetes módon féltem. ebbe fogok tönkremenni