Mi okozhatja egy gyereknél, hogy egyik pillanatról a másikra kétségbeesett sírásból átvált "ördögies" nevetésbe majd vissza?

Nagyon félek,hogy nagya baj,mert egy évvel ezelőtt nem volt ilyen rossz a helyzet.

Szegénykém megígéri sírva,hogyanya nem beszélek többet csúnyán,rá két percre ahogy megenyhülök,ismét lehülyéz,ilyeneket mond,hogy ezt most direkt csináltam úgy kell neked.

TEljesen kivagyok,a férjem láttja napok óta,hogy egyre mélyebbre süllyedek a kétségbeesésben és a tehetetlenségben,az előbb mondta,hogy szombaton szabadnapot kapok.

Sajnos megfogalmazódik bennem,hogy minden rendbe lenne nálunk,nem lenne semmi konfliktus,ha nem állnafent a viselkedésprobléma.

DE jól esik,hogy ennyien írtatok!

Aki azt írta,hogy a szülő tükörképe,annak annyiban igaza van,hogy érezhette rajtam szerencsétlen gyerek,hogy idegileg kicsit besokalltam,ha valóban egy érzékenyebb típus akkor jól érezte,hogy teljesen kétségbeestem,hogy mi lesz ővele így az életben,ha ennyire nem tudom kezelni,az egy dolog,hogy mi elfogadjuk,de közösségben bizony nem várható el,hogy mindent elnézzenek,abba fáradtam el,hogy semmilyen módszerrel nem érek el semmit,mindent próbáltam már,persze ezzel is összezavarom,hogy egyszer így,máskor úgy reagálom le a kis dolgait.

Hát este a férjem szegény megijedt mikor látta a kétségbeesésemet,mert miután ide írtam itthon is zokogtam miután a férjem elvitte aludni,máskor én szoktam,de a férjem azt mondta,hogy látja,hogy most nekem nem kell más csak egy kiadós pihenés.

Szombaton lesz egy szabadnapom,mert vigyáz a gyerekekre.

Szégyenlem amilyen állapotba eljutottam az este,magamat gerjesztettem a végsőkig...