Hogyan tanuljak vele, hogy eredményesebb legyen?

hát, nézd a jó oldalát, már csak három év és megszabadultok az iskolától... legyen meg a nyolc osztálya valahogy, aztán majd kezd valami értelmeset az életével.

nem lehetne csak valami rövidebb időre kivenni őt a suliból, és nem folyton ezzel nyüstölni? nem a te hibád egyáltalán, a rendszeré, de magamat ismerve, ha már azt is elfelejtem, amit tegnapelőtt még tudtam, akkor azt a vizsgát akár le is adhatom, mert abból pozitív mennyiségű tudás már nem lesz, csak elfelejtés meg idegösszeroppanás.

ha nem is tudtok költözni, nincs esetleg olyan rokonság az országban, hogy bejelentenétek máshová, engedékenyebb sulikba, akár magántanulónak, vagy ha valami határközelben laktok, szétnézni a szomszédban?

nem lehetne elvinni valahova néhány hétre-hónapra a való világba, keresni valamit ami érdekli is meg jó is benne, hogy lássa hogy lesz itt még élet ha kész van ezzel az iskolás szrral? rokon kisfiút néha betegnek jelentik, és akkor az apja viszi magával dolgozni, állatokat gondoz, megszerel, segít, érzi hogy van valami értelme annak amit művel, meglepő módon még az órát is észreveszi és leolvassa, ha tőle függ hogy éhen hal-e az a szegény nyúl, és meg tudja mérni és össze tudja adni, mi mekkora a fáskamrában, ha az a cél, hogy ne dőljön rá senkire a polc. aztán persze muszáj visszavinni az iskolába, hogy elmagyarázhassák neki hogy hülye és értéktelen, de ezekből a "betegségekből" tud töltődni egy ideig utána, jobban bírja a bszogatást.