Ismerős párnál down szindrómás gyerkőc született. Hogyan viselkednél, mit mondanál ilyen helyzetben?

A férjem a gyerekek születése előtt úgy nyilatkozott, hogy ő nem tudna sérült gyerekkel mit kezdeni, de ekkora ellenérzest azért nem mutatott. Minden vizsgálatra elmentem, ott minden rendben volt, aztán kicsit később kezdődtek a problémák. Most még próbálkozunk együtt, mert azt mondta nagyon szereti a gyerekeinket és nem tudja nélkülük elképzelni az életét. Aztán majd meglátjuk mi lesz, ha a cuki 5 évesből majd cuki 20-as lesz ugyanolyan 5 éves viselkedéssel.

A férjemet szerintem leginkább az bántja, hogy szemébe mondták azt, amit ő gondolt hasonló esetekben. Hangosan ugyan ilyeneket nem mondott, de a beszélgetéseink során azért kiderült, hogy bizony, ha közvetlenül a születesük után már tudta volna, hogy baj van, akkor megpróbált volna engem meggyőzni, hogy mondjunk le róluk.

Nem tudom, miért szeretnék átmenni hozzájuk. Már arra is gondoltam, hogy csak azt szeretném látni, hogy megváltozhat az emberek gondolkodása és ha nekik megy, akkor a férjemnek is fog.

A kérdést leginkább azért írtam ki, mert az egyetlen dolog amit pontosan tudok, hogy nem tudom elfogulatlanul szemlélni az egészet.