A kilencvenes és kétezres években azokkal a gyerekekkel mit kezdtek akiknek a bölcsődétől elkezdve a lakás óvodán át az iskolákig emberi közösségi szociális nehézségeik voltak és tanulási zavaraik!?

Van TB támogatott pszichológus is "ingyen", ugyanakkor hosszabb lehet a várólista oda.

Mindenképp érdemes felkeresni, mert itt senki nem fog tudni távgyógyítani mivel se nem hozzáértők, se nem céljuk ez. Még akár ronthat is a helyzeten az hogy rossz helyen keres vigaszt, itt még bele is rúgnak néhányan egymásba kevesebbért is.

Az ide kiírkált kérdések nem fogják a múltat meg nem történtté varázsolni, nem nyújtanak vigaszt sem, szeretet meg pláne nem tud adni ez a közösség, mivel ide a már idegileg és minden egyéb módon leszipolyozott anyák járnak főleg. Én is az vagyok, mielőtt még valaki magára venné...

Sajnálom, nekem is pocsék gyerekkorom volt, annak idején nekem se segített senki, pedig vártam hogy egyszer valaki észreveszi hogy ezt a kislányt veri otthon az alkoholista apja, folyamatosan bántalmazzák, de sosem jött el a hősöm. Olyan felnőtt lettem amilyen tudtam, bizalmatlan vagyok, kötődési problémáim vannak, bezárkózok, nincsenek barátaim. Megtaláltam azt a módot ahogy én tudok élni, ahogy nekem jó az élet, nem próbálom többé mások mércéivel mérni magam, ez sokat segített.

Előre kell nézni, ha kilátástalan a helyzet, segítséget kell kérni. A pszichológus ártani nem fog, a segítség meg majd kiderül idővel.

Sok sikert, nem kérek privit!

Autizmus, ADHD irányban kell kivizsgálást indítani.

Párom 42 évesen kapott autizmus diagnózist, ugyanolyan borzalmas gyerekkora volt, mint neked.

Gyógyszer, terápia sokat segít.

Nálunk volt egy ilyen fejlesztő osztály, a C. Náluk volt egy 0. osztály is, és külön foglalkozások.

Ez ment 4.-ig. Utána elosztották őket az A-B-be felsőben.

Asszem volt pár gyp-s is, őket átirányították a gyp suliba.