Kezelhetetlen 9 évessel mit lehet kezdeni?

#50 vagyok

Büntetés végrehajtásban dolgozok idestova 37 éve. Közéjük vagyok "zárva", teljesen mindegy, hogy a rács melyik oldalán vagyunk, a jellemük kisugárzik és akaratlanul részben felveszi mindenki (ha akarjuk, ha nem). Egymillió tanulmány van erről, akit érdekel megtalálja és elolvassa.

Lassan nyugdíj, ehhez értek, pár év és vége. Viszont kevés olyan típus van amivel ne találkoztam volna. Több tízezer emberrel volt dolgom, és nem állok le világtalannal vitatkozni, mert az alapok ismerete nélkül (amit nem tapasztalt, nem tanult meg) arról halvány fogalma sincs a gyakorlatban, csak habzó szájjal a laptop mellől magyarázza a saját igazát amit el is hisz. Ez a normális reakció, erről is van tanulmány.

Nos, az emberek több ezer éve még el voltak totálisan állatiasodva. Az idő múlásával ahogy a civilizáció utat tört magának, ezek a viselkedési formák átalakultak, ám de nem tűntek el. Mindenki DNS-ében ott vannak.

Az #51-es első mondata az, hogy az ember nem kutya. Igen, a Magyar nyelv sajátossága, hogy a szavak magyarázzák önmagukat, és megkülönbözteti a különbözőségeket. Igen ám, de az ember is volt a kutya szintjén. A szabad gondolkodóknak üzenem, hogy az ember a legbüdösebb állat.

Hogyan lehet hatni egy ex állatra, aki nem civilizált emberként viselkedik? A saját szintjén ami bele van kódolva!

Aki programozik tudja, hogy a #C programnyelvben hiába írjuk a Pascal programsorokat, nem tudja értelmezni. Vannak esetek, amiken nem lehet változtatni, rehabilitálni mert olyan géneket örökölt és/vagy olyan trauma/behatás érte ami felborította az általunk elfogadott viselkedési normákat. És kiemelném azt a típust aki egyszerűen szemét, mert csak alapon. Sziklaszilárd gondolkodás jellemzi, semmiféle behatással nem lehet rá hatni. És a vallási fanatikusak, viszont eltértem a témától.

Tudomásul kell venni, hogy mindenkit a saját szintjén kell kezelni. Aki állatként viselkedik azt domináljuk, megtörjük, átvesszük az irányító szerepet. Idővel meg lehet vele újra barátkozni majd egyenlő társként tekinteni rá. Rohadt fárasztó tud lenni, és rengeteg időbe telik.

Ennyi lett volna az érdemi mondandóm.

Az okoskodó anyukáknak, megbántott lelkű apukáknak, az unatkozó, vergődő, kínlódó embereknek üzenem, hogy lehet ám hajléktalanokat fürdetni, ételt osztani, beteg-rákos gyerekeket szeretgetni, kutyát sétáltatni vagy időseket támogatni. Nem kell totálisan idő előtt meghülyülni, mert sajnos mindenki oda kerül.

#53-asnak

Mièrt szánsz időt egy harmadrangú anoním kèrdèsre, ahol beteg troll emberek oltogatnak?

Az ilyet kerüljük már el, ne süllyedj erre a bohóc szintre.

#53 vagyok

A korral jár. Semmelweis?

Családállítás?

Transzgenerációs trauma felmerülhet?

Nem tudom miért kell azon pattogni, hogy nem kutya. SENKI sem mondta, hogy az. Vannak közös dolgaik, ahogy bennem is, meg a kutyákban is, és tuti benned is. A kutya is érez, szomjas, fáradt, éhes, szőrös stb. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne tudni a különbséget, de attól még a hasonló tulajdonságokhoz hasonlóan állunk hozzá. Aki szomjas inni kap, akár kutya akár nem, és akin nem hat a szép szó, logikai levezetés, mert még nem képes átlátni ilyesmit, ahhoz úgy kell állni, mint a kutyához, mert ebben a tulajdonságban olyanok. Egyébként én tök szépen bánok állatokkal is.

A nagyon alacsony százalékos válaszoló helyesen mondja, úgy kell hozzáállni, ahogy tanulni tud belőle. Pár év és elég lesz a szép szó is.