Miért csinálja ezt, mi baja?

Bocs, de én ott elakadtam, hogy egy három évest egyedül hagysz a kádban, miközben a testvérét lefektetted!

Tudod, hány gyerek fulladt már meg úgy, hogy a szülö csak fél percre hagyta felügyelet nélkül?

Másrészt ekkora gyerek esetében nem kérdezem meg, hogy ki akar-e jönni, hanem egyszerüen kiveszem a kádból. Egy gyerek nem küldheti ki a szülöt a fürdöszobából, ez nem az ö döntési körébe tartozik! Meg nem hagyom, hogy "majd csak felöltözik, hanem felöltöztetem.

AZ meg, hogy sírsz meg kiabálsz, meg egyszerüen nem tudod a gyereket irányítani, kezelni, kellö magyarázat arra, hogy ennyire hisztis, túlpörgött.

Elöször NEKED kellene SAJÁT MAGAd rendbetenni, nem csoda, ha a gyerek nem stabil.

Annyi döntést bízol rá amennyit egy 3 éves nem bír el.

Itt az ideje hogy kigyere a kádból.

NEM

Most szépen kiveszlek, gyorsan átöltözöl. A piros vagy rózsaszín pizsamában szeretnél ma aludni?

Max ebben döntsön vagy hogy melyik mesekonyvből olvass neki, és máris a ki akar jönni a kadból

Elsőnek teljesen igaza van.

+ Ha a lányom nagyon fáradt volt 3 évesen akkor simán csinált ilyet. Kb amikor elhagyta a nappali alvást volt ez esténként.Ettől nem volt sni

Délben alszik?

Ehhez az egészhez szerintem az SNI-nek semmi köze. Egyszerűen hiányzik a nevelésben a következetesség. NEM a gyerek diktálja a feltételeket, hanem a szülő. Következetesen. Te úgy ugrálsz, ahogy ő fütyül. Össze-vissza kapkodsz, csak adod alá a lovat, ő meg vígam csinálja, hisz látja, hogy semmi következménye nincs.

Én az egész leírás alapján még a diagnózisban sem hiszek. Nyilván nem vagyok szakember, és nem ismerek minden aspektust, de a leírás alapján simán egy elkényeztetett dackorszakos kölökről van szó, akinek nem szülei vannak, hanem szolgái.

Azért írom h ez így nem jó mert a fiam is a fürdés öltözés körül művelte a legkitartóbban a dackorszakát és azzal amit leírtál hogy hogy reagáltad le egy nem sni gyermek is felhergelhető a vegletekig.

Abból látszik hogy ő irányít hogy a végén te sírod el magad

Volt már, hogy az én gyerekem is olyan fáradt volt, hogy csak sírt, vagy hisztizett, ilyenkor tudatosítani kell magadban, hogy nem tudsz a kedvére tenni, nem tudod kizökkenteni, kár is azzal próbálkozni, hogy majd ha úgy lesznek a dolgok, ahogy mondja, az jó lesz neki. Nem lesz jó. Neki az lenne jó, ha lenyugodna és aludna, de nem ismeri még az érzéseit, kontrollálni és kifejezni meg pláne nem tudja őket. Kicsi is, meg talán nem is ez az erőssége.

Ilyenkor neki is az a jobb, ha egyszerűen kiveszed és felöltözteted. Összeszorítod a fogad, megkeményíted magad, és átvészelitek a pár perc hisztit amíg kiszáll és felöltözteted. Majd hozzádbújva kisírja magát, ha nem tetszett neki az eljárás, de te csak öleld, és aztán szépen el is alhat.

Ehelyett mintha tőle várnád, hogy ő mondja meg, mi lenne neki a jó, de ő erre nem képes, még akkor sem, ha meg tud fogalmazni "ezt és ezt akarom" típusú mondatokat.

Én igazán reszponzív szülőnek erzem magam, és sokszor zavar, hogy ezen az oldalon mindenkire, akit érdekelnek a gyereke igényei, rásütik, hogy a gyereke ugráltatja, de most ebben az esetben nekem is nagyon feltűnt, hogy mennyire hagyod, hogy ő diktáljon mindenben. Gondolom a hisztit szeretnéd ezzel elkerülni, de mint látod, most is csak elnyújtottad ezzel egészen addig, amíg a te cérnád elszakadt, ő meg kidőlt.