Akinek problémás a gyermeke,hogy tudja jól kezelni a kitöréseit?

Igen,ezt jól látod,nagyon ki vagyok. Ez a bizonytalanság a legrosszabb,hogy nem tudom mi okozza nála ezt a viselkedést, és a kivizsgálásra várnunk kell még. Pont most este volt egy dühkitörése fürdésnél,kicsit össze is kaptunk férjemmel. Van egy nyuszis nyunyója. Az elején még csak alváshoz kellett neki, de most már annyira ragaszkodik hozzá, hogy minden hova vinnünk kell magunkkal.

2 van belőle,hogy tudjam mosni,cserélgetni. Vetkőzés közben észrevette a szennyesébe,hogy ott van,kivette nem akarta odaadni be akarta vinni magával a kádba amit nem engedtünk. Eszméletlen ordításba és sikításba kezdett. Alig tudtuk betenni a fürdetőkarikába,nem is maradt meg benne mászott ki.

Férjem odarakta neki a mosdókagyló szélére,hogy ő ott figyeli,hogy fürdik,de nem jöhet a kádba, gondolhatod,hogy ettől csak még jobban üvöltött és jött ki a kádból. Mondtam neki,hogy akkor már adja oda neki,mert így biztos,hogy nem fog megnyugodni,erre bedobta a kádba (mármint a nyulat),hogy persze legyen mindig az amit ő akar. Ez egyébként nem igaz,nincs így,hogy mindig az van amit ő akar,de ő tette a szeme elé a nyulat, persze,hogy csak még idegesebb lett. Abba igaza volt,hogy nem kellett volna neki odaadnom,mert meg kell tanulnia,hogy oda nem vihetjük be. Mindegy,közben kivettem a kádból megöleltem,hogy megnyugodjon. Erre mondja férjem,hogy rakjam vissza legyünk túl rajta,így is úgy is hiszti lesz. Nem raktam vissza, vártam egy kicsit még mert a kezembe nyugodt volt,aztán visszatettem,utána már meg tudtuk fürdetni. Azóta már megbeszéltük a dolgot. Egyértelmű,hogy ezeket az erős kitöréseket nem tudjuk jól kezelni. Ilyen durva kitörés szerencsére ritkán van és viszonylag hamar meg is tudjuk nyugtatni,nincs órákig tartó visítás.

Ez a legnehezebb az egészben. Eszköztelennek,tehetetlennek érezzük magunkat.

Hogy tudtátok kideríteni utólag,hogy mi történt?

Már sokszor megfordult a fejembe,hogy nem-e történt valami még is szülés közben amit nem mondtak el,mert teljesen probléma mentes terhességem volt,időre a kiírt napra született természetes úton. Viszont nem tudtam,hogy pl kaptam oxitocint szülés közben,mert nem mondták,hogy adnak,a zárójelentésből láttam csak. Plusz a doki a vége felé egyszer csak kikönyökölte belőlem a lányom.

22: Velem is nagyon figyelmes. Nyílván vannak összezörrenéseink mint minden házasságban,de mindig megbeszéljük. Mi sokat kommunikálunk egymással. Igen szülés óta is érzem,hogy szeret. Annyira,hogy a ma esti beszélgetésből kiderült,hogy ő attól félt,hogy elhagynám őket amiért ilyen a kislányunk. Én nehezebben tudom kezelni ezt,így többször robbanok felé. Persze felvilágosítottam,hogy soha nem hagynám el őket,azért mert nehéz vele. Eddig is megoldottuk valahogy,ezek után is menni fog, de segítséget kell kérnünk,mert nagyon nehéz idegileg és lelkileg is.

Sajnálom,hogy nálad rosszul alakultak a dolgok.

Lovasterápiára még nem vihetem. Beszéltem már fejlesztővel és mondta,hogy 3,5 éves kor előtt nem.kezdenek terápiát

Szia. Igen abba,hogy szenzoros és idegrendszeri éretlen már olyan 8 hós kora óta biztos voltam benne magamtól... rengeteg utána olvásas után,mivel ugye szakemberi segítséget mi sem kaptunk.. nem olyan rég voltunk neurológiai kontrollon,de ő még mindig azt hajtogatja,hogy nincs gond,aztán mikor átmentünk a gasztroenterológiai kontrollra és önkívületi állapotban visított a lányom,szívem szerint áthívtam volna,hogy akkor most mondja,hogy ez normális... mert szerintem nagyon nem az,egy egészséges idegrendszerrel rendelekező gyerek nem viselkedik így,bárki bármit mondjon... Ebbe is egy csoportból kaptam megerősítést egy olyan szakembertől aki idegrendszeri fejlesztéssel foglalkozik. Elmondta,hogy a lányok idegrendszere sokkal összetettebb mint a fiúké, ezáltal náluk később alakul ki a kiakadás,mert jobban kompenzálnak, és ha egy lány ennyire korán ilyen durván kiakad mint ahogy a lányom is az igen is baj. Aztán lassan végre megtaláltuk azokat a szakembereket akik komolyan vesznek és megerősítenek abban,hogy bizony ez nem oké. Többek között tanácsra teljesen elvontuk a tejet és glutént,mert bizony ezek az ilyen gyerekeknél durva idegrendszeri tüneteket produkálnak. Nincs még 2 hete,hogy csináljuk és már most látszik a változás. Még az intolerancia teszt vissza van,mert addig amíg a bélrendszer nincs rendben az idegrendszere se lesz. Ahogy elhagytuk a tejet és a glutént megszünt a napi 5,6 vizes híg széklete. Csináljuk vele a tsmt-t, nem sokára visszük korai fejlesztőbe,plusz beiktatunk más kezelést is nála.

Nagyon bosszantó,hogy mindent magadnak kell kinyomozni,mert nem vesznek komolyan,fele ennyi problémánk nem lenne már ha akkor meghallgatnak amikor én felvetettem a problémáinkat,nagyon bánom,hogy hagytam a nyomásnak,nem voltam sokkal erélyesebb.

Azt megtanultam,hogy innentől csak magamra hallgatok és addig megyek ameddig nem lesz megoldás. Úgy néz ki most elkezdünk végre a jó irányba haladni és meg lesznek a megfelelő kezelések amikre szüksége van. Azért vicc,hogy egy csoportból 2 nap alatt sokkal több tanácsot és segítséget kaptam,mint bármilyen orvostól a 14 hónap alatt...

Írtad 11 éves a lányod,akkor még nem voltak ilyen segítő csoportok mint amik most vannak, és a tudomány,kutatások sem jártak még ott ahol most,neked nehezebb dolgod lehetett.

Igen,sajnos ez így van ahogy írod. Ha nem vagy erélyes elküldenek,meg hülyének néznek. Hiszen mit tudhatsz te mint laikus ember...

Rendben,írni fogok :) már csak azért is,hogy ha valaki hasonló helyzetben lesz,el tudja olvasni,hogy nem kell a homokba dugni a fejét,hogy majd kinövi stb.. igen is van megoldás,csak tenni kell érte, és igen sajnos magadnak kell utánajárni nagyon sok mindennek.