Mit tegyek a kisfiammal? Lassan az idegeim felmondják a szolgálatot!
Lányom 3.5 éves, ovis, a féltékenységen kívül nincs vele különösebb gond. De a fiam, aki 2.5 éves, ő kegyetlen.
Ez kb fél éve tart. Reggel üvöltve kel, egész nap üvölt, hisztizik, csapkod, verekszik, mindenkit megver, nem néz még engem sem, nem fél semmitől, képes a konyhaasztalról leugrani.Nem fogad szót, káromkodik elég rendesen ( ez az anyósom hibája, mert olyan aranyos). Persze egy darabig.Bármit csinálok vele, nem használ. Volt rá példa, hogy megvertem( persze nem durván), de semmi. Elmond mindennek és üvölt tovább. Megvettem neki a drága játékokat, de nem játszik semmivel.Mindent tönkretesz.
Állandóan meztelen van, télen nyáron, éjjel nappal.
Ha felöltöztetem, mire kettőt fordulok, nincs rajta semmi.Kezeslábast nem viseli, de azt is le tudjaa venni.
A nővérét folyamatosan bántja, ököllel üti, tépi a haját.A szobában a szekrényről leszaggatta az ajtókat. 3 éve vettük a lakást, újonnan, de már a szobájuk ajtaja is ki van szakadva.
Ha leviszem az a baj, ha nem akkor pedig az. Sétálni nem akar, üvölt az utcán is, hogy el van törve a lába, és emeljem fel. 2 hónapja kellett neki vennem egy babakocsit, mert 2 gyerekkel utaztam és már nem bírtam cipelni.
Nem tudom mi tévő legyek. Reggel 6-tól 11-ig üvölt, éjjel 2-3-szor is kel, persze üvöltve.Szomszédokkal örökös a veszekedés emiatt.
Már nem bírom. Sokszor sírnék, de nem akarok előttük. Kiabálok én is, a férjem is, ő már kezd az egész családtól eltávolodni ez miatt. Állandó éjszakás, ugye nappal szeretne pihenni.
Most karácsonyra csak 6000-ért vettem ceruzát, filcet, zsírkrétát, festéket, mind eltörte, vagy eltűntette, mert nincs meg. Csak akkor volt el 1 kicsit, amikor a falat engedtem neki firkálni. De azt meg nem kéne ugyebár. Eddig a mamák el-elviszegették őket, de most már nem hordják, mert nem bírnak vele. Segítsetek, kétségbe vagyok esve.
Ha elviszem gyerek pszichológushoz, tud rajta segíteni, vagy korai még?
Kint volt a férjem Angliában, 3 hónapot, de minden nap beszéltünk, és látták a kamerán keresztül, nem hiszem hogy ez lenne a gond.Amikor hazajött akkor sem , csak utána kb 2 hónappal.
Ilyenkor éjjel meg összepakolok utánuk, de ha bebújok az ágyba, biztos hogy 10 percen belül fent van.
Köszönöm a válaszokat.
Szerintem mindenhol beutaló kell hozzá.Mi az,hogy Te kéred,és Ő nem ad beutalót?Honnan tudja a körzeti orvos,hogy a gyereked otthon hogyan viselkedik?Nagyon könnyű az anyát hibáztatni,hogy elrontotta,de ez nem ilyen egyszerű azért.Természetes,hogy aggódsz hisz a viselkedése ad is okot aggodalomra,főleg ha magában is kárt tenne.Ha tudsz beszélj személyesen egy neurológussal,ha a dokitok nem ad beutalót keress egy másikat.Hogy lehet így hozzáállni egy orvosnak egy gyerekhez?Neki kellene a vizsgálatra rábeszélni.Én csak azt tudom javasolni,hogy mindenképpen zárjátok ki az esetleges betegségeket mielőtt szigorúbb nevelési eszközökhöz folyamodtok.A beteg gyerek nem úgy reagál dolgokra mint egy egészséges.Bárcsak a szigor is segítene a viselkedése helyreállításában,akkor nincs nagy baj.Ne hagyd annyiban a dolgot szerintem.
Minden jót,üdv
szia!
szerintem is neurológiára vidd el mert tényleg köze lehet a viselkedésének az autizmushoz.az autizmus nem fetétlen párosul szellemi fogyatékossággal.
sok sikert
Én nem feltétlen autizmusra gondoltam,de vizsgálat nélkül az sem zárható ki.Teremt a kisfiad kapcsolatot?A szemedbe néz mikor beszélgettek?Úgy értem teremt rendszeresen szemkontaktust?Mert az autista gyerek ember antiszociális,nem teremt kapcsolatot,nem,vagy nehezen és rövid időre köthető le a figyelme.Szétszórt,általában nem szeretik a zenét,van amelyik ordít ha zenét hall.Nem lehet babusgatni szeretgetni őket,nem viszonozza a szeretetet..stb...
Remélem mielőbb találtok segítséget,kitartást neked,tudom nagyon nehéz egy ilyen gyerekkel.
mindenképpen vizsgáltasd ki, és ha egészséges, jól verd ki a fenekét.
Tudom, hogy törvényellenes, tudom, hogy nem trendi nevelési módszer, azért is sok mostanában a kis elfuserált senki...
lepontozhattok
Szia!Mi Pest mellett lakunk, és a HRG alapítványhoz hordom a lányomat.Ő 3 éves, koraszülött volt, és bátran kijelenthetem hogy csodákat művelnek vele.
Szerintem keress rá a neten a www.bhrg.hu oldalon, ott talán annak is utána tudsz nézni hogy Pécsett van-e ilyen lehetőség.
Sok sikert!
17:26-os válaszoló vagyok.
Húha, Pécs környékén laktok, de tudok javasolni egy ismerősömet, aki szakember és meg tudja állapítani, sérült-e a gyerek vagy sem, ez fontos lenne. Ha sérült, akkor ez meg ez foglalkozást kap, ha nem sérült, akkor emezt, amazt kap, tehát attól függ pontosan mi a baja a gyereknek. Egyébként a további leírtak alapján látom, mégsem érdemes pszichológushoz vinni, de az előző hozzászólókkal egyetértek, először mindenképpen vizsgáltasd meg a gyereket. Amennyiben a gyermekorvos nem hajlandó beutalót adni, akkor váltsál, keress más gyermekorvost, még nem késő!
01:07-es válaszoló vagyok, vagyis az előzőt írtam.
Szerintem, az anyósodhoz cipelni kisfiadat, ezt mindenképpen fokozatosan korlátozni kell, mondjuk a majdnem mindennapi helyett heti 1-2 alkalom is elég lenne, mert az anyós elkényezteti. De nem az a bajom, h elkényezteti, mert ugye minden nagyszülő ezt csinálja, hanem hogy MÁR TÚLLÉPTE A HATÁRT és ez káros lehet a gyerekre.
Nekem is voltak hasonló gondjaim a fiammal. Nálunk is megvolt az üvöltve kelés, ha véletlen éjszaka fel kellett ébresztenem valamiért, az nagyon durva volt, bár ez még ma is megvan. Én nem vittem sehova a gyereket, azóta is ördögfióka, de az óvoda például sokat segített, meg ahogy nőtt, úgy változott a viselkedése. Ehhez persze az kellett, hogy kifogja a legjobb óvónőt, aki szerint rossz gyerek nincs, csak keveset foglalkoznak vele. Nem azt mondom, hogy nálad ez van, csak lehet, hogy van valami a háttérben, amit te nem értesz, és ő sem tudja elmondani, vagy megfogalmazni magának. Ezt kellene kideríteni.
Van egy 1,5 évvel idősebb nővére, ugyanúgy neveltük, ő egy angyal. Semmi gond vele, Noel viszont egy ördög. Nem fél semmitől, nem igazán sikerül korlátozni. Igazából én azt szoktam alkalmazni a rosszaságainál, hogy megértetem vele, hogy nem ő a rossz, hanem az, amit csinál/egy jó tanács hatására/. Sokszor én is üvöltök vele, mert nagyon nehéz, de közben meg élvezem is, hogy ő teljesen máshogy látja a dolgokat, mint a nővére. Igazi gyermekvilágban él, és remélem ez még sokáig megmarad.
Szóval türelem, és esetleg egy jó közösség segíthet. Itthon ő sem tanulta meg a szabályokat, de az oviban sikerült. Játékot a mai napig olyat veszek, ami nem egy napig tarthat, mert ő is sokat széttört.
Valószínűleg az okot kellene megtalálni, hogy miért ez a sok agresszió, és düh, és ha úgy érzed, hogy ebben segíthet pszichológus, akkor szerintem vidd el, és remélem sikerül nektek.
Sok sikert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!