Tegyek bejelentést gyermekvédelemnél?

Itt nem az a kérdés, hogy szép dolog-e a gyerekkel kiabálni (nyilván nem, de attól még előfordul), hanem hogy szükség van-e erre a házmestertempóra. Nagyon rossz időkre emlékeztet ez a mostani ezzel a feljelentés-kényszerrel. Csak nehogy legközelebb nálad találjanak valamit, amiért fel lehet jelenteni.

Egyébként nálunk is hasonló a helyzet, az alsó lakó minősíthetetlenül ordít a gyerekeivel, én kedvesen szóltam neki. Nem fenyegettem gyermekvédelemmel, csak annyit írtam, hogy sajnos minden felhallatszik. Teljesen normálisan reagált. Nem mondom, hogy azóta csend van, de érezhetően visszafogja magát.

11: "Te sosem kiabáltál mèg a gyerekeiddel?"

Aki ilyen kérdést föltesz, annak holtbiztos, hogy nincs gyereke.

De az is lehet, hogy kattintásvadász troll.

Azt elhiszem, hogy elmentél pszichiáterhez.

Azt, hogy a pszichiátered megkereste egykori védőnődet, óvónődet azt nem.

De most már értem, honnan fúj a szél. Neked ÖNMAGADDAL van bajod, ezt vetíted ki a szomszédodra.

Nagyon hihető a 23as sztori. Ja nem 🤣🤣🤣🤦‍♀️

Ez elég gyengére sikerült.

Foglalkozz a sajat kis lelki világoddal 🤔

A kérdező valóban nem részletezi a kiabálás jellegét, de ha érzelmi bántalmazó a szülő azt jelezni kell!! A gyerek érdeke ezt kívánja. Szerencse, hogy itt a valaszolók nagy része nem ismer ilyet, de attól még vannak.

És az állami ellátásból pont nem hiányzik egy gyerek, így sincs aki gondozná őket, tehát alapos indok nélkül nem emelnek ki gyereket, főleg nem úgy, hogy előtte ne lenne próbálkozás a változásra. A családsegítő ebben segít, pl. ingyenes pszichológussal (magánba ugye 10.000-nél kezdődik), így mondjuk egy borderline anya kaphat kezelést és nem teszi tönkre a gyerekét.

Engem pl. évekig fenyegetett a szülőm, hogyha nem vagyok jó kislány felvágja az ereit, engem meg majd nevel, aki akar.

Örültem volna, ha lett volna egy "házmester tempójú" szomszéd.

Mert a legtöbb szülő ordít. Rengeteg a problémás gyerek, ha nem voltál iskolaérett, kirekesztettek, szabadultak volna tőled, akkor te is az voltál.

Próbálj velük bármit kezdeni, nem megy máshogy, sőt, még kiabálva, "fenyítve"-félelmítve, sem megy. Jutalmazással sem megy.

Az mondjuk érdekes, hogy a gyerekek hangját nem hallod, a problémásokét általában hallani, de nálunk is az van, hogy legutóbb a gyerek gondolt egyet, nem akarta megenni a vacsit, és közölte, hogy nem tud rágni, efelejtette hogyan kell. Ez nem a napi első dobása volt, teljesen hülyének nézett, szóval jól lekiabáltam, hogy akkor nem eszik és nem kap semmi más ételt ma. Biztos nem hallottad volna, mitől kiabálok, de sok ilyen dolga van más gyerekeknek is. Suliban lányom mesélte, hogy a másodikossal azért kiabált a tanárnő mert az négykézláb sorakozott és kúszott végig a folyosón, hogy lemenjen ebédelni. Az ember elveszti a józan eszét, és sokszor a semmiért, nem csak azért ordítunk, mert kiabál a gyerek, hanem mert elmondunk valami 2x, és DIREKT nem reagál. Az enyém utána még be is nyögi, hogy "nem hallotta", francokat nem.

Menj át és ajánld fel a segítséged, hogy unatkozol, nincs e kedve játszani a gyerekeknek veled náluk. Úgy simán belemenne a nő, én belemennék. Vigyél mézeskalácstésztát meg díszítő cukrot is, garantáltan beenged.

Senki sem fog segíteni rajtuk és jobb helyre sem tudnak kerülni, mindenki felemeli a hangját. A gyerekem iskolaudvara mellett hallottam, hogy "anyabszó", egy másodikostól, mindent szoktak mondani kollektívan az osztályban, sajnos az enyém is kezdi elengedni magát, tőlem csak csak a "szr" szokott jönni, az is néha. Gyereket nem szidok alapvetően, de amikor beadna nekem valami hülyeséget, hogy tesztelje elég birka vagyok-e, akkor tőlem is kijön indulatból a "hogy lehetsz ilyen ostoba/hülye". Pl ennél a rágásnál nagyon kiborultam rá, tudtam, hogy tudja, hogy nem igaz, de azért úgy cisnált, mintha az lenne. Vagy mindennapos beszélgetés: "vedd fel a szürke pulcsid a szekrényből" Miért jöttem ide? Mit vegyek fel? Hol van? melyik az? már ahogy leírom elkap az ideg.. ezeket meg iskolásoktól8-9-10 évesektől.. és minden más család gyereke is ilyen, csak máshogy. Legutóbb egyik gyerek ragaszkodott ahhoz, hogy a vászoncipőjét vegye fel mínuszfokban. Nyilván nem, aztán kötötte az ebet a karóhoz.. józan eszük sehol nincs..

Na szóval minden kiabálóst megértek, menjél át foglalkozz velük nézzük acélból vannak-e az idegeid. Én egyszer lepasszoltam a feladatmagyarázást, 3 mondat után visszaadták a gyereket, hogy nem lehet, mert buta. Két mondatot mondtam, felfogta, de elismerés az nem járt érte, hogy nekem ment, neki nem, továbbra is úgy tesznek, mintha "könnyű" lenne, csak én lennék a hülye, hogy kiabálok, mikor 2 percig sem bírják ki, ha rá kell venni valamire. Legutóbb nagyi is ráadta a zoknit az iskolásra, mert nem tudta szóval rávenni rendesen, annyit nyafogott és dacolt és hülyének nézte, én próbálom önállóvá tenni, nem adom be a derekam ilyen könnyen, kiabálok és nagyritkán felveszi egyedül..de ennek kiabálás az ára. Mivel látom hogy bánnak vele mások, és miket érnek el, nem izgatom magam, máshogy nem lehet vele és kész. Kis cuki gyerekekkel bezzeg sokszor nagyon könnyű, olyan is van, hogy csak a szülő idegbeteg.

"Örültem volna, ha lett volna egy "házmester tempójú" szomszéd."

Majd akkor örülj, ha a túlbuzgó szomszéd rád küldi ki a hatóságokat. Mindenkin lehet fogást találni.