Autista, ADHD-s gyereketeknek elmondtàtok, hogy ,,mi a baja"?

A legnagyobb fiunk magasan funkcionáló auti, a legkisebb sajnos súlyosabb eset. A kicsit piszkosul hidegen hagyja. A nagy viszont kifejezetten kíváncsi volt, hogy vele mi van. Szorongásos is, érezte, hogy valami furcsa, de nem tudta, hogy mi az, emiatt még durvább tüneteket produkált. Mi elmondtuk neki. 8 évesen kapott diagnózist. Számára megnyugvás volt, hogy megértette, miért nem érti a többieket. A pszichiátere örült, hogy így állunk hozzá, mert így egyszerűbb (már amennyire egyszerűnek mondható) a fejlesztése. Így már értette pl, hogy miért nem tud nevetni. Rengeteget gyakorolta, hogy ha kell tudjon meggyőzően nevetni, mert rájött, hogy ez fontos a társaival való beszélgetés során. Nos, azt még most is gyakorolni kell, hogy min nevetünk és min nem, de van egy kézjelünk, amivel jelezzük felé, ha épp aktuális a nevetés. A suliban is van olyan segítőkész barátja, aki így jelez neki, ezzel sokkal magabiztosabb lett és a társaival is jobban elfogadják egymást.

Szerintem egyéntől függ, hogy érdeklődik-e az állapotáról, de mindenkinek joga van tudni róla, hiszen ez nagyban befolyásolja az életét.

Nemrég nyelvtanfolyamra jártam majd' 1 évig. Egyik csoporttársam egy kb 33 éves férfi volt.

Szegény...nem tudta magáról,hogy mi a problémája. Vagyis érezte ő,hogy valami nem oké,de szerintem nem jutott el odáig agyban,hogy pontosan mi lehet.

Igazság szerint nem tudnám megmondani. Alapvetően máshogy fogta fel a világot. Őszintén és röviden önmagában sajnos teljesen életképtelen volt. Egy csekket nem tudna befizetni,a szüleivel él mai napig kisfiú szerepben van. Még a reggelijét is anyuka készíti el.

Nagyon sajnáltuk őt. A tanárral együtt,de tényleg az egész csoport.

Mert ő nem tudott semmit, mármint a saját állapotáról,és talán harmadszorra ugrott neki a tanfolyamnak és a nyelvvizsgának. És nem értette,miért nem tudja megcsinálni.....

Na ezt nem akarnám egy sérült, autista,adhd-s gyereknek,fiatalnak sem! Hogy ne legyen tisztában a saját állapotával..ez annyira szörnyű volt...

Én segítettem neki,mikor pl levelet kellett írnunk,és valamiféle kiborulás kapta el (meltdown??),mert nem tudta ..de persze a vizsgán ismét megbukott.

Na ezt nem lett volna szabad a szüleinek csinálni vele. Miért nem magyarázták el neki,hogy édes fiam,neked ez nem fog menni...Hog ne csalódjon negyedszerre is??

Utolsó, miért ne menne neki?

Én is elbuktam szóbelin a stressz miatt, szorongásoldóval meg 85% felett teljesítettem.