Minél jobban törekednek, hogy tökéletes legyen a gyerek, annál rosszabb lesz?

Van ennek egy olyan háttere mimtha nem fogadná el a szulo a gyerekét olyannak amilyen.

A nem elfogadásbol lesz az hogy a gyerek sem fogja magat elfogadni.

Ebbol jonnek majd az onertekelesi problémák, abbol meg a kudarcokkal valo önigazolások.

A szemelyiségfejlodes ssajnos sokmillio összetevős.

Egy egy rossz mozzanat vagy egy pillanat is rgy életre ki fog tudni hatni.

A szülő rávezeti arra, helyzetbehozza arra, hogy gyereke saját maga akarja a tökéletesedést...

Dicséretekkel.

Ez így nem igaz. A gyereket nevelni kell, nem hagyni, hadd nőjön, mint a gaz. De fel kell mérni, hogy mire képes. Tehát ha pl. diszlexiás egy gyerek, akkor nem azt kell tőle elvárni, hogy majd újságíró lesz, mert anyukának ez volt az álma, és nem tudta megvalósítani.

Teljesíthető követelményeket kell a gyerekek elé állítani, mert ha olyat kérsz, amire nem képes, akkor lázadni fog, vagy összeomlik.

De ez nem egyenlő azzal, hogy mindent ráhagysz.

Engem a nagymamám nevelt, aki nárci és biztos vagyok benne hogy voltak olyan vágyai hogy megváltja majd a világot vagy híres tudós lesz vagy költő…

Mind a két fia szorongó és depressziós én 18 éves korom óta az vagyok

Olyan elvárásai voltak, amiket el sem tudsz képzelni, elvette az ellenőrzöm és nézegette, csak akkor kaptam mosolyt ha minimum 2 5öst hoztam egy 4es miatt sirogorcsot kaptam a suliban…

Ezzel azt érte el hogy tanulási gondjaim lettek, nagyon súlyos szorongasom, a gimibe mar alig tudtam bejárni…

Ez lesz az eredménye ha tudósnak szánják a gyereket