Ki hogy dolgozta fel hogy a gyerek autista?

#29

Mert ha a kis autista nem bírja a tömeget, és nincs kire bízni, akkor nem mész el a gyereked anyáknapi ünnepségére, mert nem akarod, hogy a gyerekednek az osztálytársai és a többi szülő előtt égjen a feje, hogyha elkezd visítani Ádika.

Nem tudsz úgy elmenni vásárolni, hogy Ádika ne boruljon ki.

Szoros napirend kell az autista Ádikának, és te este 8-kor ne akard bekapcsolni a hajszárítót, mert Ádika begurul.

Az utolsónak csak annyit, hogy az autizmus főként genetikai alapú... Persze ez nem azt jelenti, hogy a második gyermek is feltétlenül autista lenne, de nagyobb az esély.

És az autizmus valóban nem betegség, ez nem közhely, hanem gyógypedagógiai tény.

Sajnos genetika, én ismerek olyan családot, ahol több autista gyerek is van. Az egyik enyhébb, a másik súlyosabb, az enyhébbel van remény.

De nem írtad, hogy mennyire súlyos? 3 évesen még van értelme fejleszteni, még nem lehet tudni, hogy merre indul el a gyerek. Lehet, hogy kezelhető lesz a helyzet, lehet, hogy nem. Amennyiben annyira rossz a helyzet, én elgondolkodnék az intézeten. Vannak olyanok, ahol hétvégére hazaviszed a gyereket, de legalább hét közben el tudsz járni dolgozni.

Egyébként nekem csak "adhd"-s a gyerekem. De mind a kettő. Szerintem a fiam enyhén autista is amúgy, de a Vadaskertben kizárták. Csodát ne várjatok tőlük sem, általában a diagnózisig jutnak a pszichiáterek, aztán utána csinálj, amit akarsz. Enyhébb esetben meg csak találgatnak. Autizmusban jártas gyógypedagógus nagyon kevés van, általában inkább azok választják ezt a szakirányt, akiknek van a családjában ilyen ember.

Persze lehet puffogatatni ezeket a frázisokat, hogy ez nem betegség, hanem állapot. Igen, de valamiért sajnos ez az állapot együtt jár nagyon gyakran más betegségekkel. Pl. a legtöbb autista szellemi fogyatékos is, vagy adhd-s. Ha pervazív zavart írtak le amúgy az még jó, mert az az enyhébb változat.

Én is egyébként nagyon gyakran kiborulok, mert a gyerek kezelhetetlen, és sokszor megkaptam én is a rosszalló megjegyzéseket, és úgy tűnik, hogy nem segít senki, ellenben bármit teszek, én vagyok a rossz. Csúnya dolog, de én abban szoktam reményt találni, hogy felhívok olyan szülőket, akikről tudom, hogy súlyosabb a gyereke, és beszélgetek velük, aztán nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy az enyém csak ilyen enyhe. Persze lehetne nekem kutató vagy tudós, vagy orvos vagy bármi a gyerekem, hiszen én is diplomás ember vagyok, de sajnos ezt dobta a gép.

Nem betegség?

Akinek fejlesztőn kell megtanulnia azt, hogy mi a vicsorgás és a mosolygás közötti különbség, aki nem néz az emberek szemébe, aki önkívületi állapotba kerül, csak mert: hideg van, meleg van, sokan vannak, kevesen vannak, villog a karácsonyi led lámpa, odakint tüzijátékoznak, nem érti a kapcsolatokat, az empátia szintje a -67-en van, az mégis mi? Egészséges? Nem. Beteg. Ez nem egy állapot.

Mert ő nem tud alkalmazkodni a többséghez, de ez nem őt fogja zavarni, hanem a többséget.

De vannak különbségek, a legtöbb szellemi fogyatékos, amelyik magasan funkcionál, az megtanulja kezelni ezeket a dolgokat. A magasan funkcionáló autistákat sokszor a mai napig csak neveletlennek tartják. Kolléganőm fia autista, évekig jártak pszichológushoz, mivel elváltak, hát arra mindent rá lehetett fogni, szegénykém évekig hallgatta, hogy tönkreteszi a gyereket stb. Aztán 13 éves korában diagnosztizálták, hogy autista, amúgy teljesen normális, integrált iskolába jár. Most már a legtöbb bolondériáját tudja is kezelni.

Az autizmusnak egyébként biztos genetikai háttere lehet?

A terhesség alatti stressz vajon okozhat ilyen problémát vagy semmi köze hozzá?

az autizmus a pervazív fejlődési zavarok közé tartozik. Nem, nem pszichiátria.

Sok sok türelem fejlesztés. Minden gyereknél eltérő a fejlődése, valakinél az elején nem szembetűnő, majd rohamosan fejlpdni fog

Volkman autizmus kézikönyvét olvasd el

Szia.

Mi van veletek azóta? 😊