Aspergeres gyereknek milyen módon lehet legjobban "tanítani" az empátiát?
Mennyi idős a gyerkőc?
Ezt csak azért kérdezem, mert a nagyfiam 11 és még mindig van mit tanulnia.
Kisebb gyerekként elég sokszor sírt vagy nevetett olyan dolgokon amiken nem kellett volna. Például egyszer egy elütött cicán nevetett. Nem értettem, hogy miért. Nekem is meg kellett tanulnom, hogy érezte ő, hogy ez valami érzelmi reakciót vált ki nála, de nem tudta, hogy mi legyen az. A nevetés sokszor bejött ezért azt próbálta...
Én meséket, történeteket mondtam neki, amikhez képkártyákat is csináltam és csináltam hozzá arcokat (szomorú, vidám, ijedt...). A történet után megbeszéltük, hogy szerinte erre a történetre melyik lehet a jó arc. Elpróbáltuk tükör előtt, megmutattam neki, ő utánozta. Utána bonyolultabbak lettek a mesék.
Mikor egyedül volt, sokat gyakorolta az arckifejezéseket tükör előtt. A nevetést a mai napig gyakorolja, mert elég furin nevet, de már sokat haladt.
Csináltunk társasjátékot, dobókockával kidobtuk, hogy pl vidám, aki ezt dobta az megmutatta a vidám arcot és kellett mondania valamit ami szerinte vidám pl fagyizni megyünk. Utána dobtunk számos dobókockával és így már haladtunk is a táblán. :)
A tanulás még messze nem fejeződött be. Ahogy felmerül valami érthetetlen helyzet, próbáljuk megbeszélni, értelmezni.
Ha van kedved, írj nyugodtan!
De, igenis vannak érzések náluk is, csak sok esetben ezek megfelelő kimutatása és értelmezése zavaros. Én csak az tudtam leírni, amit az aspergeres fiamnál láttam, tapasztaltam, átéltem. A súlyosabban érintett öccsének például ezzel nincs baja, de neki igen.
A fiam még sokszor a mai napig megkérdezi, hogy valami vidám vagy szomorú, mert nem tudja eldönteni. Érzi, hogy valami van, de nem tudja, hogy mi. Az érzelmek kimutatása sokszor nem is megy neki. Amikor pedig a meghatottságtól sír valaki, az végképp értelmezhetetlen számára.
Egy rosszul sikerült kérdés miatt felesleges ennyire felhúzni magatokat. A kérdező legalább segíteni akar valakinek és nem dilinyósnak, retardáltnak titulálja az autistákat mint sok ember.
Kikéred magadnak, de azért te simán legusztustalanozol másokat?!
Nem írtam egy szóval sem, hogy szerintem nincsenek érzéseik!
A 2-es válaszolónak köszönöm az ötleteket, van amiket ezek közül már mi is alkalmaztunk.
Leginkább olyasmire gondoltam, hogy pl az udvaron bringáznak, elesik a testvére, megüti magát sír, ő meg ahelyett, hogy pl segítene neki felállni vagy bármi, még mondjuk mérgelődik is egy sort, hogy most nem fér el tőle a biciklivel és nehéz kikerülni.. Vagy pl rosszul éreztem magam és amiatt nem tudtunk elmenni sétálni, amit ő szeretett volna, és akkor is elmondja 50*, hogy de menjünk és mérgelődik, hogy minket az nem is érdekel, hogy ő szomorú lesz, ha nem megyünk?!
Szóval ilyesmikre gondolok, hogy mindig csak magára gondol..
Természetesen máskor nagyon kedves is tud lenni, pl ha látja rajtam, hogy szomorú vagyok, azonnal kérdezi, hogy szomorú vagyok-e, és jön átölel, számos helyzetben nagyon kedves. Ezek jellemzően olyan helyezetek amik tőle függetlenek, tehát annak, hogy én szomorú vagyok, annak ránézve nem lesz negatív következménye(mint pl,h a rosszulletem miatt nem mentünk setalni).
5 éves amúgy, szóval bízom benne, hogy ahogy nő ez javulni fog.
Az ötleteimhez vedd figyelembe csak gondolom és tévedhetek.
1/ A kis vakond rajzfilm pl. a rajzfilmek és tartalma berögzíti magát és napi fontos helyet és részt képez a tartalmában.
2/biorezonancia pl. a dohányzás leszokás boldogságot tartalmaz egy két óra időtartamban ez a kezelés és ez empátiát vált ki. Megbocsát pl. ráléptek a lábamat.
3/ Buda egy sajátos terület lehet ide költöznék és elhagynám az eddigi empátiát és eddigi nem érdeklő nem tetsző részeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!