Hogy győzhetném meg a feleségem, hogy nem az ő hibája?

Az ember nem tudja előre, hogy milyen gyermeket "kap". Nyilván van az, amikor még korai magzati korban megállapitjak hogy beteg lesz a gyermek, ilyenkor van lehetőség dönteni a szülőknek, vállalják - e, avagy sem. Én annak idején mondtam az orvosomnak, hogy csináljunk meg minden vizsgálatot, mert ha beteg, akkor nem tartom meg. Kemény dolog ez, de se a gyermek, sem a magunk életét nem akartam tönkretenni.

Teljesen más dolog, ha a születése után derül ki valami probléma, akkor már nincs mit tenni, szeretjük őket a végtelensegig.

Elhiszem, hogy megviseli a feleségedet ez a helyzet. Gondolom a gyermeket fejlesztik, ti pedig megadtok neki mindent amit tudtok (főleg időt, szeretetet).

Soha senki sem tudja, mi történik élete következő szakaszában, egy egészséges gyermek is lehet beteg, vagy kerülhet toloszekbe, ágyba.. Nem tudjuk mit tartogat az élet.

Éljetek a mában, élvezzétek az életet, hogy van egy kicsi fiatok... Meg ha nehéz is most. Kitartás.

Hát, mivel öröklődik, ezért igen, akinek ilyen baja van vagy van a családjában, annál van esély rá, hogy a gyermeknél is jelentkezik. Általában minden újabb generációval súlyosabb lesz.

De az, hogy az ő hibája... hát nem tudom, végülis csak úgy lehetett volna elkerülni, ha nem szüli meg, meg ha egyáltalán nem szül.

Tudom, hogy mennyire nehéz, én ezért nem vállaltam gyereket, mert több autista is van a családban, és ha tényleg olyan beteg lenne, én nem tudnám végigcsinálni... ez van...

De a ti gyereketek már ott van, már nem lehet visszacsinálni, sem meggyógyítani, úgyhogy csak azt tudod mondani a feleségednek, hogy fejezze be az önsajnálatot és szedje össze magát. Amit most csinál, az nem vezet sehova, és nem is fog már semmin változtatni.

Szerintem a diszességet középsúlyos értelmi fogyatékosságnál lehetetlen megállapítani, hanem mellé kapja a kódokat a felmentés miatt, hogy könnyebb legyen neki és több fejlesztés járjon.

Diszesek nehezebben írnak, számolnak, olvasnak, a középsúlyos értelmi sérülés mind okozhatja ezt(és még jóval többet is), szóval inkább erre kellene "koncentrálni" mint vezető diagnózis..

Magzati születési vagy utólag szerzett sérülése van? Meg is lenne a hibás egyből.

Én a helyetekben örülnék, hogy a gyerekem boldog, kiegyensúlyozott, jóindulatú gyerek és fel sem fogja a helyzetét, lehetne ez milliószor rosszabb, ha a gyerek elkezdené utálni magát és másokat, amiért ilyen, akkor aztán esélyed sincs segíteni neki..

Egyébként igen, legtöbbször a férfiak hibásak a genetikai betegségekért, a nők nagyon kevés öröklődő dologért felelősek.

Ha aspergeres, logikai típus, csak keresni kell egy genetikust, aki elmondja, hogy a férfiak hány százalékkal nagyobb eséllyel örökítenek genetikai betegséget(ha rajtuk nem is jön ki), mint a nők.

Egyébként csak rá kell nézni a gyerekre, gondolom boldog azok alapján, amiket írtál róla. Én nagyon sok mindent adnék azért, hogy a gyerekem boldog legyen, de bárhogy erőlködök, nem tudom kirángatni, minden második pillanatban belezuhan egy adag ön-világutálatba, pedig még csak ovis(autista).

Szerintem egy lista is megteszi, miért jó a gyereknek és miről marad le, szerintem itt is több lesz a pozitívum.. Középsúlyos értelmi sérüléssel lehet szerelmes, élhet egyedül, lehet munkája és ami a legjobb, sosem fog befelé fordulni maga vagy a világ ellen, mert nem fogja fel azt, amikről lemaradt..

Érdemes megnézni/elolvasni a virágot algernonnakot. Azok a nehézségek, amik miatt a nejed aggódik, a gyereketek világában nem léteznek! Csak a tiétekben! Neki nem rossz, csak nektek!

Ja és van még a Nevem Sam is, szuper film, gyereket vállaló és nevelő egyedülálló apukáról középsúlyos értelmi szinttel(és autisztikus tünetekkel)

Lehet unokától is. Gondolom kapcsolatban álltok az éfeosszal(azt hiszem így rövidítik), van rálátásotok programokra, amikben a gyermeketek részt vehet és hogy mik a kilátásai.. Megvan a fix anyagi háttér, csodálatos élete lehet, szerelme, önálló lehet, gyerekei és boldog magától értetődően. Iszonyú szerencsések vagytok.

Ismerek egy nagyon kiegyensúlyozott downos kislányt, közel van egy szegregált suli sok gyerekkel, szerintem nem rossz a helyzetetek. Amint lesznek kilátásaitok, terveitek, fix helyről hallja, hogy a férfiak nagyobb százalékban felelősek genetikai eredetű betegségekért, meg fog nyugodni, csak aspergeres, rá van feszülve a problémára és nem tudja elereszteni, inkább érte kellene aggódni.. esetleg auti spec pszichiáterrel vagy klinikai szakpszichológussal dolgozza fel a dolgot, mert az átlag emberek gondolkodása és megoldási stratégiái nála nem fognak működni.

Ha tele van önmaga felé haraggal es önvaddal a gyermekében is folyamatosan ezt làtja az biztos. A sajàt kudarcànak éli meg a gyermeke kudarcait.

Nagyon nehez ezt a gondolkodast megvaltoztatni, hogy ugy segits magadon ahogy gyermekeden tennéd es tedd, szeretttel törödessel es mi több elfogadassal.

Ha eleve ÖNelfogadasa nincs akkor a gyermekben sem tud megbekelni.

Az önelfogadasra kene tanitani hogy nezd igy is ledoktoraltal ferjed csaladod is lett es minden adott a boldogsagodhoz. A gyermekednek is.

Bevallom, ez nekem NEM menne, nem is szültem volna igy eleve.

Ezert IS mondjàk hogy a gyerek tükörkep es tanitani jönnek a vilagra hogy a szülönek jobb legyen. Magasabb szintü önmegismeres es fejlödesre mutatnak rà.

A gyermek pont egy erö segitseg jobbà tennie a szülönek önmagàt.

De az elkeseredettek agyàba ez nagy eséllyel ugy sem jut el hogy meglassa hogy a szenvedese valojaban lehetöseg a fejlödesre.