Hogy álltok a nagyszülőkkel?

Pusztán azért, mert valaki idős, még nem érdemel kiemelkedő tiszteletet! Majd ha ő is tisztelettudóan és normálisan beszél velem/velünk, akkor elvárhatja fordítva is, addig nem. Senki nem kéri, hogy vigye az unokákat ide vagy amoda, szóval ne adjuk elő, hogy mekkora szívességet tesznek, mert ez messze nem az.

Eleve normális ember nem rendel a másik megkérdezése nélkül neki ételt és főleg nem áll neki nyavalyogni utána azon, hogy miért nem eszi meg mindet.

Hány évesek a lányok?

A férjednek kéne mindenképp elsőkörben beszélni a szüleivel, mert ezzel a b@szogató, semmi nem jó stílussal azt fogják elérni, hogy majd nem akar egyik unoka se menni hozzájuk/velük sehova, aztán mehet a sírás-rívás.

Nem kéne erőltetni ezeket a találkozásokat, hisz, ahogy látom, sem a nagyszülőknek, sem az unokáknak nem jó ez.

Nálunk egyébként ilyesmi teljességgel elképzelhetetlen: mindegyik nagyszülő imádja az unokáit, és minden huncutságra rá tudják őket venni.

Nem tudnád ugyanígy elmondani nekik is? Ha nem értik meg, így szép szóval, ahogy itt leírtad, akkor hagyd, hogy lemeccseljék a lányok és a nagyszülők.

Nálunk kisebb ugyan a gyerek, de nagyjából annyi a közös taktika, hogy megbeszéljük ugyan a dolgokat, de ha a mamáéknál van a gyerek, akkor az ő dolga, mit enged meg (normál keretek között persze), meg az is, hogy akar-e velük lenni a kisfiam. De nálunk inkább az elkényeztetés felé hajlanak a nagyszülők.