Mit tegyek ha 4 éves kislányom folyton bántja 2 éves kishúgát?

Elősször is,ha bünteted érte azt is a kicsin fogja megbosszulni,hiszen szerinte miatta van.Nem tudom ,hogy nevelitek,de ez a viselkedése szinte normális,Én legalábbis sok szülőt halottam ez miatt panaszkodni.Nálunk nincs ilyen a gyerekek 6 és 2 évesek.Mi tudatosan készültünk erre,még meg sem született a tesó máris elmondtuk a nagyobbnak,hogy Neki semmit nem fog változni az élete./Pedig ez nem igaz,de megnyugodott/

Nem mondjuk,hogy add oda a játékod a kicsinek!Inkább azt,hogy keress Neki valami érdekeset helyette.

Mindíg biztosítjuk Neki,hogy azzal tudjon nyugodtan foglalkozni amivel akar Pl rajzolni,legózni,gyurmázni.Akkor inkább lekötjük a kicsit.

Nagyon ritkán mondjuk,hogy valamit azért nem tudunk csinálni,mert a kicsi akadályoz minket Pl most nem tudunk fagyizni menni,mert a Hugod alszik.Inkább keresünk más kifogást!

Mindig hansúlyozzuk,hogy a kicsi mennyire szereti,mennyire felnéz rá,mindenben utánozza,mert szereti.Ilyenkor nagyon elérzékenyül.

Ha a kicsi megüti rá is ugyan úgy rászólunk és nem mondjuk,hogy nem baj mert még kicsi!

És persze,ha azt akarja,hogy Őt is úgy dobáljuk mint a kicsit akkor megtesszük,elég egyszer és megnyugszik.

Soha nem veszekednek játékon,imádják egymást,aztán,hogy ettől a neveléstől-e nem tudom,de csak leírtam mi hogyan próbálkozunk igazságot tenni!

Szia irigylem az első hozzászólót, lehet hogy attól van, mert nagyobb a korkülömbség. Az én lányom 3 a fiam 2, és ők is ahogy tehetik, ütik verik egymást.

Mindenen veszekednek, pedig szoktunk velük sokat foglalkozni, bírkózunk, építőzünk, rajzolunk, de mindig veszekedés a vége.

A sarokba állítás be szokott jönni.

lányom 4 lesz fiam 3 lesz.

Mikor a kicsi megszületett a lányt mindig belevontuk a dolgokba.

Fürdetéskor a kicsi kezével óvatosan simogatta a babát ő is mosdatta.

Etetéskor odahivtuk és a kezébe adtuk a cumisüveget és segitett tartani, és mindenbe belevontuk, hogy ne riválisnak érezze, hanem tesónak, akiről neki is gondoskodnia kell.

A testvérféltékenység kiküszöbölhetetlen, kérdés mekkora és milyen mértékig fajul el.

Mióta oviba jár a lány azóta vannak jelzők és reakciók amik eldurvulásra utalnak, és saját bevallása szerint az oviban mondták - mutatták neki.

Most is szereti tesót és öleli puszilja, inkább a kicsi az aki elbujik és nem akarja hogy puszilja.

A gond nálunk a ki mivel játszik és elveszi szokott lenni.

Nem vagyunk vészesek.

Másoknak is a belevonós dolgot tudom ajánlani.

és mint előttem mondták.!

Nincs olyan, hogy bármiről a kicsi miatt mondunk le...

Mindig kell egy másik kifogást keresni amivel megelégszik.

Sosem szabad semmit a kicsire fogni, és figyelni kell, hogy ne érezze magát hanyagolva a másik miatt.