Mostanság miért van egyre több valamilyen téren sérült gyermek?

Évezredeken keresztül természetes kaját ettünk, és nem két perc volt a kész kaja a micróban.

Jobban bírták a stresszt, kitartóbbak voltak a munkában a műanyag kaja meg a sok ételszinezék lassan öl és mérgezőbb mint a cigaretta.

Japánban sok 100 év feletti ember él egészen 118 éves korig.

És persze gyümölcs, hal és zöldség.

A szusi egészséges tartósító szerek és permetszerek nélkül étkeznek.

A gyomor ugyanolyan fontos szerv mint a szemünk vagy a fülünk.

Arra is vigyázni kell.

11.

Régen nem volt ilyen magas az átlagéletkor, úgyhogy elég téves, amit állítasz.

Egyre szűkebb az a sáv, amibe a közmegítélés szerint a "normálisak" tartoznak. Aki kilóg ebből, azzal valami hiba van. Ha nem is dilinyós, de valami furcsa benne, és az emberek elkerülik, mert félnek a másságtól, az ismeretlentől. A közmédia egyre jobban próbál uniformizálni minket, az értékrendünket, a véleményünket, a vágyainkat. Mindent a profit érdekében. Egyesek könnyebben programozhatóak, mások teljesen ellenállnak. Így egyre nagyobb lesz a távolság a sávon belüli, és az azon kívül eső emberek között. Saját példámból indulok ki. Egyre furcsább az, hogy biciklivel szeretek járni, mikor már régen tudtam volna venni kocsit. Nem érzem jól magam a felelőtlenek között, akik emaileznek vezetés közben, és ők engem tartanak furának, mert nem bízom bennük.

Nem járok gyorsétterembe, a házi kolbászt jobban szeretem a hamburgernél, és egy fokkal egészségesebb is talán. Hús és zsír mindkettőben van, amiket a betegségek fő okának tüntetnek fel, de vegyszerek, ízfokozók, tömegnövelők csak a hambiban vannak, és szerintem ezeket kell inkább elkerülni. A profit miatt ezeket ártalmatlannak mondják. Emiatt a véleményem miatt is furcsának tartanak. Egész kiskoromtól befelé forduló csendes gondolkodó voltam, és suliban még csak deviánsnak hívtak, mert én nem verekszem és nem rongálok!!!. Az emberek egyre nehezebben fogadnak el, nem gondolnak bele pl abba, hogy valakit zavar, ha ebéd közben beszéltetik, amikor szeretne arra gondolni, ami kellemes neki. Meg amikor látják, hogy éppen nem csinál semmit, akkor gondolják, hogy üres ideje van, és plusz melót lehet rábízni. Közben programot ír fejben, áramkört tervez, és épp hasznot termel. Lassan már autistának fognak diagnosztizálni, és a megélhetési forrásomat betegségnek állítják majd be. Nincs több defektes, csak szigorúbb a megítélés.

A mai gyerekek sokkal többet ülnek, és sokkal több műkaját esznek.

Hiányzik a kicsi kortól természetes futkározás, labdázás, fogócskázás. A hatalmasra nőtt szépséges zöldségek gyümölcsök, pedig olykor nem is a földben nevelkednek, hanem vízkultúrában, és még vegyszerezik is őket.

Így az inak, szalagok, csontok, mozgató idegpályák mind egy kicsivel kevésbé erősek, egy kicsivel sutábban működnek, aztán kész a baj.

Most mondta nekem egy gyógypedagógus, hogy elkezdték kutatni az oxitocinos szülés hatásait. Nyomják ha kell, ha nem.

Nekem mindkettő adhd-s. Nem volt a családban ilyen, persze állítják, hogy genetikus. Mindkét gyereket oxitocinnal szültem. (Az elsőnél brutál dózist kaptam, a másodiknál csak egy injekciót). Sietett az orvos.

De ha van is benne valami, soha nem fogják beismerni, mert akkor sorra jönnének a kártérítési perek. Amúgy nekem a védőnő már szülés után mondta, hogy nem szabad engedni. Ja, köszi.

Iszonyat fájdalom amúgy is. Az elsőnél azt hittem ki sem bírom, a második ahhoz képest semmi nem volt.