Ovi kontra betegen bevitt gyerek. Hogy lehet megoldani?

Kedves anyukák, ne haragudjatok, de álljon már meg a menet! 100 százalékban hasznos válasz az, hogy keresd az óvónőben a hibát, meg hogy milyen alkalmatlan pedagógus az, aki reggel átveszi a beteg gyereket? Szerintetek az ilyenek elmondják nekem, hogy tegnap hányt a gyerek? Nem!

Legutóbb is csak akkor tudtam meg, mikor szerencsétlen annyira rosszul lett, hogy összehányta a csoportot, meg még telibe két gyereket. Persze a gyerekek elmondják, hogy "anya adott tegnap gyógyszert, hogy ne menjen a hasam/ne fázzak" (lázcsillapító!). Igen, ilyeneket eltitkolnak. De csak képzeljük el, hogyha szólnának, hogy tegnap lázas volt a gyerek, de mondjuk ma reggelre nem, és merném azt mondani, hogy ne haragudj, de akkor nem hozhatod be, akkor persze én lennék a "hülyeovónő"...mégis mit képzelek magamról, hogy hazaküldöm, hiszen nincs semmi baja. (Egy ilyen esetben telefonáltam pár óra múlva, hogy 39,2 fokot mutatott a lázmérő). Azokat is meghallgatom megértéssel és türelemmel, akik arról mesélnek, szinte sírva, hogy nem tudnak már táppénzre menni a gyerekkel, mert félő, hogy elvesztik az állásukat. Megértelek titeket, józan paraszti ésszel mindenki tudja, hogy nem szabad beteg gyereket közösségbe vinni, mert pillanatok alatt lefertőzi a többit, de sajnos ez ennél sokkal bonyolultabb. Én se szeretem ezt, főleg hogy próbálnak hülyének nézni (eszükbe se jut, hogy nekem a gyerek mindent elmond), aztán meg szabadkoznak, meg hebegnek-habognak,amikor telefonálok. (Az már ugye teljesen mellékes, hogy ilyenkor az óvónénit is lefertőzhetik, szerintem ez túl sok ember fejében nem fordul meg; tisztelet a kivételnek.)Amúgy sosem mondanék olyat egy szülőnek, hogy mit van úgy oda, mindenkinek megy a hasa, ez tényleg primitív és nemtörődöm hozzáállás. Én igenis a szívemen viselem ezt az egészet, de kérlek titeket, gondoljatok abba is bele, hogy az óvó néniknek sem egyszerű ezt kezelni úgy, hogy mindenkinek jó legyen! Csak sajnos nem látjátok az érem másik oldalát. Kinek nem inge...