Aki nem dolgozik, az kiveszi a gyereket nyára az oviból?
Most kérték emg, hogyha tehetem, és nem gond, akkor maradjon itthon a nyáron, mert vége a szorgalmi időszaknak, és összevont csoportok van.
Nem gond,én szívesen itthon fogom, szerwtek vele lenni, de a kisfiamnak még fog szakadni a szíve, ha nem mehet. Imádja az ovit, a gyerekeket, itthon egyedül van, nincs kistesóm,csak anya, én még már nem tudom úgy lekötni, kevés vagyok neki.
20-as: az ovi kötelező. ha ezt nem tudod, akkor nincs gyereked, kb. ennyit is tudsz arról, hogy hogy érzik magukat az oviban. másrészt okkal vagyunk itthon, én pl. egy újszülöttel. nem fogom neked magyarázni, hogy mellette mennyi érdemi időm lenne a nagyra,amíg nem ér haza a férjem. és semmi esetre sem fogom beültetni a tv elé csak azért,hogy a magadfajták felé azt mutathassam, milyen bezzeg anya vagyok, mert nem viszem oviba a gyerekem.
Ha viszont a gyerekem nem szeretne járni oviba, akkor nem abból állna a megoldásom, hogy nyáron nem viszem, hanem évközben sem oda vinném. olyan nincs, hogy ahová évközben szeret járni, az nyáron hirtelen büntetéssé válik.
23-24: ha az ovi nem lenne kötelező, akkor nem kellett volna felmentést kérned az önkormányzattól. De igazából ez teljesen rendben van, mindenki ismeri a gyerekét (a sajátját, nem a másét!!!!), hogy neki mi a jó.
nem tudom, hogy te délelőttönként mit szoktál csinálni, én főzök, takarítok, miközben hátamon van a pici kendőben, hogy mire a nagyot hazahozom, már ne ezekkel kelljen foglalkoznom. Ha itthon lenne, akkor addig egyedül eljátszana jó esetben. Hogy ehhez képest miért kegyetlenség és rossz anyaság, ha három órán át gyerekek között van, és szabad levegőn is, azt nem értem, azt se, hogy hogyan lehet ezzel megfosztani egy gyereket a nyártól? Ha pedig nem szeret oviba járni, akkor másik ovit kell keresni.
Más: van egy ismerősöm, aki szintén felmentést kért az ovi alól, ott a kisfiú enyhe autista és elég komoly problémái vannak a társas készségekkel, beilleszkedéssel. Ebben az esetben teljesen jogos, hogy legyen az anyukája mellett, ha úgyis otthon van. De egy eleven, a társaságot szerető gyereknek inkább az a büntetés, ha meg van fosztva a társaságtól.
Ennyi erővel iskolába se menjen, hanem legyen magántanuló, amíg anyuka otthon van a kistestvérrel?
Bírom ezeket az ősanyákat,akik szerint mindenki szaranya, aki nem saját maga foglalkozik a gyerekével, és önző módon közösségbe meri adni. Csak vigyázz, nehogy magányos, boldogtalan gyereked legyen, aki képtelen beilleszkedni,és boldogulni. Nem hiszem, hogy rossz ember lennék, amiért szeret a gyerekem oviban. Játszani, barátkozni, mókázni megy, és 3,5 évesen kiválóan beilleszkedett, soha egy percig nem sírt utánam. Tudom persze. Biztos azért, mert el van hanyagolva, és megváltás neki, hogy nem velem van. Biztos nem azért, mert magabiztos, önálló embernek próbálom nevelni. De a mi ovinkból egyébként is alig tudjuk a gyerekeket hazahozni. Majd minden anyuka könyörög a lurkesznek minden nap, hogy indulás haza. Mi biztos mind szaranyák vagyunk...
Amúgy itthon marad velem a nyáron...
Egy három év feletti kisgyermekben jó esetben már régen kialakult a biztonságos kötődés az anyához, ami azt is jelenti többek között, hogy szívesen fedez fel új dolgokat és szívesen tölt időt mások társaságában is és aztán persze szívesen tér vissza az anyához. Ha egy óvodás korú gyermek üvölt, mert az anyukája "otthagyta", akkor ott vagy kötődési zavar vagy beilleszkedési zavar van a háttérben, vagy azért válnak el egymástól nehezen, mert az anya akarná magához kötni még, és ezt érzi a gyerek, ahogy azt nagyon sok gyermekpszichológus leírta már.
"A gyerekemnek kizárólag én kellek"-elv tökéletesen működik, igaz és fontos egy újszülött, egy csecsemő esetében, de nem egy óvodáskorú gyermek esetében. A csecsemőszerepbe kényszeríteni őt három évesen ugyanolyan hiba, mint újszülöttként külön szobában altatni és fél napokra másra bízni.
Én írtam,hogy nálunk 8 hónapos a Kicsi, és a Nagy már a héten nem megy, közben itthonról sajnos dolgoznom kell.
Na hétvégén már elve csak hármasban voltunk, mert apa elutazott szombat-vasárnapra. A jó időben még csak-csak elvoltunk, ma viszont szinte egész nap szakadt. És nincs mese, ha nem is többet egy órát egész nap dolgoznom kellett, addig a Nagynak szabadprogram volt, a Kicsi aludt. De utána neki kellett indulni intézni a dolgokat. Patika, bolt, kórház (véreredmény miatt), ajtópántot venni (konyhaszekrény ajtó leszakadt a hétvégén) stb. Szegény nagy a végén már megkérdezte,hogy most akkor már mindig ez lesz? Mondtam,hogy nem, de nem tudok vele egésznap kizárólag játszani. Ahogy írtam, azt sem szeretném (és ő sem), hogy ügyeletes oviban legyen, de láttam ma rajta,hogy azért unja magát. Márpedig nekem a munkámat el kell látnom, nem beszélve arról,hogy ha enni akarunk főznöm is kell, a Kicsit is etetni-altatni tisztába tenni stb. Hiába van itthon sok játék, nyilván nincs x gyerek, meg annyi játék, ami az oviban, hogy ugyanúgy le tudjam kötni, ahogy ott. Ettől függetlenül megpróbáljuk "átvészelni" a nyarat, de megmondom őszintén, ha nem ügyeletes csoport lenne, lehet,hogy egy pár hétig délelőttönként bevinném. Oda szívesen is menne, csak az "idegen" csoportba nem akar.
Szóval én nem viszem, de nem is akarom azt gondolni,hogy ugyanazt tudom neki nyújtani itthon, mint az óvoda.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!