Ilyenkor mi a helyes út?

Már a héten ott kellett volna altatnod.

Nem beszéltetek a beszoktatásról a óvónővel? Nálunk úgy van, hogy 1-2 nap délben hazamegy a gyerkőc, utána ottalvás. Most a fiammal szerencsém volt az első naptól ott alszik. Vittem reggel, reggeli közben szólt az óvónő, hogy szerinte menjek el, mert jól elvan, ha gond van majd szólnak, délben mentem érte a megbeszéltek szerint, majd közölte az óvónő, hogy hát majd délután menjek érte, mert ő már megágyazott magának a többiekkel és várja a mesét és szerinte ne bolygassuk, mert később lehet gond belőle, így délután újra mentem érte. Azóta is így jár és nem is forszírozza, hogy nem kellene ott aludni. Pedig a csanában tiltakozott az ellen, hogy valaha is ott kelljen aludni. A beilleszkedés ott is viszonylag gyorsan ment neki, 1 hét alatt beszokott (de nem aludt ott). Most mondjuk az is segített, hogy 10 csanás társával került az oviba, így csak az óvónő volt új számára a közösség nem.

Egyáltalán nem volt beszoktatás? Pedig erre szabály van.

Sok helyen, (nálunk is) úgy csinálják, hogy még a nyári időszakban oldják meg, amikor kevesebb a gyerek, és sokat vannak az udvaron.

Kijelölnek 2-3 hetet, amikor 1/2 10 és dél között szabadon be lehet menni a már beiratott csemetéddel. Mire kezdődik az ovi, ismer egy csomó gyereket és az óvó néniket.

Sajnos nem tudlak azzal vigasztalni, hogy majd biztosan elmúlik. Van olyan kisgyerek, aki végigsírja az első, vagy akár mindhárom évet reggelente. Ez eleinte őszinte reakció, később játszma. Kisebbik fiam az első évben minden reggel ordított. Nem húztam vele az időt, megöleltem, megpuszilgattam, átadtam az óvónőnek és határozottan, gyorsan távoztam. Aztán kinn álltam az utcán, és kérdezgettem a kifelé jövő szülőket, hogy sír-e még. Néhány hét múlva gyakorlatilag azonnal abbahagyta, amint becsukódott mögöttem az ajtó. Ez volt a reggeli rituáléja. Idén már egyetlen könnyet sem ejtett, sőt nagyon várta az ovit.

Amúgy az első naptól benn aludt, így kérték az óvónők, és ez jó is volt, mert nem kellett duplán beszoktatni, ráadásul eleinte úgy kifáradt, hogy szó szerint belealudt a levesbe. Szerencsére az altatással sosem volt nála gond az oviban.

Én óvónőnek tanulok, és nekünk azt mondta minden óvónő, akinél gyakorlaton voltunk, hogy ez a jobbik eset. Azok a gyerekek akik az elején sírnak, amikor az oviba mennek, viszonylag hamar beszoknak. A probléma azokkal van, akik az elején nem sírnak, látszólag könnyen veszik a beszoktatást, mert azok később kezdenek majd el sírni, és általában nem is tudnak rendesen beszokni. Természetes, hogy sír, amikor elmész, ilyen fiatalon nagyon nehéz elvélni az anyától.

Szerintem minél előbb aludjon ott. Pár hét és megszokja.