Kiengedték-e valaha is a gyerekeket záróra után az óvodából a szüleik megérkezése előtt?
Tudomásom szerint Magyarországon, manapság ez elképzelhetetlen.
Egy skandináv krimi [Carin Gerhardsen: A mézeskalács ház] mégis ezt állítja egy 1960-as évekbeli vidéki svéd óvodáról.
Szerintem ez ott és akkor is elképzelhetetlen volt.
A könyv lényege az, egy gyerekcsoport kipécéz és megaláz egyes gyerekeket. A szülők még nincsenek ott. Az óvónő nem törődik azzal, hogy mi történik a kapun kívül.
Az a szitu ismerős, hogy a megvert és megtépett ruhájú gyereket az apja otthon még egyszer megszégyeníti.
Az is, hogy az iskolában további nyolc évig folytatódik a megalázás.
Óvodáról nem tudok. Annak idején velem többször előfordult, hogy anya nem tudott időben odaérni, de akkor se a kapu elé, hanem a takarító dajka mellé ültettek.
Viszont általános iskolából simán "kiraktak". Bezárták 4-kor és a kapu előtt (a portás azért odalátott, ha akart) kellett várakoznom. Ez ~25 évvel ezelőtt volt Mo.-n.
Én úgy tudom, hogyha nem tudják elérni a szülőket, akkor a rendőrségre viszik a gyereket, ők nyomozzák ki hol vannak a szülők. Mert ugye lehet h pl. balesetet szenvedtek és azért nem mentek a gyerekért, nyilván csak a rendőrség tud intézkedni, hogy akkor most hova is kerüljön addig a gyerek amíg a szülők kórházban vannak.
Ha meg csak simán a kocsmában piálnak, akkor meg a rendőrség tudja hivatalból értesíteni a gyámügyet esetleg ideiglenesen elhelyezni valahol.
Köszönöm a válaszokat.
Jól sejtettem, hogy az írónő egy _képtelen és eltúlzott_ helyzetből_ kiindulva indítja a thrillert.
...
Velem "csak" annyi történt, hogy moziba vitt az óvoda egy áruház legfelső emeletére. Az előadás végén, mire kijöttem, nem találtam őket. Nem tudom, hogy én bámészkodtam-e el, vagy ők rohantak-e a gyerekek összeszámolása nélkül. Két ember segített rajtam. Egy nő és egy rendőr. A nő odavitt a rendőrhöz. A rendőrnek meg tudtam mondani a lakcímemet. Villamosra szállt velem, csokit vett nekem, és hazakísért.
Az óvodából másnap eltanácsoltak. A saját felelősségüket letagadták.
Anya óvónő volt, már nyugdíjas egy éve.
Még nagyon régen valóban azt csinálták, hogy ha nem jött érte a szülő, akkor hazavitték, ő is csinált ilyet párszor.
De az utóbbi években az volt a szabály, hogy a rendőrségre kellett volna vinni ilyen esetben a gyereket, hazavinni semmiképp nem volt szabad.
"Szerintem ez ott és akkor is elképzelhetetlen volt."
Nem feltétlen. Egyrészt lehet benne némi félrefordítás. Nyugaton és bizonyos keleti országokban az óvodás korú gyerekek nem magyar típusú óvodába, hanem pre-school jellegű képzésre járnak (ami olyan mint itt az általános első pár osztálya). Ahogy itt is nem csak a 60-as, de még a 90-es években is jellemző volt, hogy az általánosból egyedül mentek haza a gyerekek, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ott meg abból az "óvodából" jártak haza önállóan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!