Van itt olyan anyuka, aki nem alakított ki barátságot a szülőkkel? Én ilyen vagyok, de nem szándékos. Most emiatt nem kedvelnek engem?

Megmondom őszintén, hogy nekem se lenne zsigeri igényem beszélgetni a többi anyukával, viszont nem szeretek kilógni a sorból és rosszul esik, ha azt látom hogy már mindenki puszipajtás, én meg csak ott vagyok...úgyhogy én tudatosan csináltam ezt az egészet, főként a kislányom miatt, hogy ovi után is tudjunk esetleg találkozgatni a többiekkel. Már ovikezdés előtt írtam egy kerületi facebook csoportba, hogy lenne pár kérdésem és aki szintén ide fog járni, írjon privit. Egy kedves anyuka válaszolt, és a lányaink jóban is lettek aztán. De szinte minden szülővel el tudok most már beszélgetni, voltak a gyerekek egymás szülinapi zsúrján, sokszor együtt megyünk fagyizni vagy játszótérre, voltunk néhányan egymás lakásán is.

De nem zaklatok senkit, csak annál próbálkozom akin látom hogy nyitott. Egyébként az jó ötlet, hogy először a kisgyerekek felé próbálj közeledni, én is van hogy úgy csináltam, hogy ha a gyerekek együtt öltöztek, akkor pl megdicsértem valamelyik ruháját a kicsinek, arra már általában anyuka válaszolt és ebből már el lehet kezdeni egy beszélgetést. Mondjuk nálunk tök jó fej szülők vannak, talán 3-4 olyan van akit nem kedvelek, ők tipikusan azok a mufurcok akik még köszönni is alig bírnak, de ha valaki kedves azt attól még kedvelem, hogy nem barátkozunk.

Hé! Te rólam írsz?

Én sem tudok a nagy büdös semmiről csacsogni. A saját gyerekem érdekel, másé nem nagyon. Én nem kérdezgetek. Frászt kapok, mikor megyek az oviba, anyukák csacsognak, mi már rég túl vagyunk az öltözködésen, köszönésen, jövünk kifele, azok meg csak fossák a szót. Ha szólank, illedelmesen válaszolok, nem vagyok bunko, de nem állok le diskurálni. Alig várom, h együtt legyek a fiammal...

De azt, h nem kedvelnek...azt nem gondolnám, hiszen nem is ismernek.