Mennyire normális ez kiscsoportos korban?

Kislányom szeptemberben kezdte az ovit, nagyon megviselte, nehéz volt... talán 2 hete nem sír egyáltalán reggelente... szóval egyértelmű volt, hogy nem a szíve csücske, de amit nemrég a nyílt napon tapasztaltam, nagyon elszomorított, borzalmas volt így látni őt! :( ez volt az első mikor bele láthattunk az ovis kis életükbe - kislányom végig görnyedten , megszeppenve ült, látszott rajt, hogy kínlódik, szenved a kis előadás közben, a mondókákat, amiket itthon hihetetlen előadással szaval, nem mondta ( mondjuk erre számítottam) , nem mutogatta , a kis körtáncba beállt ugyan, de mikor ő került volna sorra csak megrázta a kis fejét, szinte pánikolva... :( mintha nem is az én kislányom lett volna... mert oké, hogy szégyenlős, nem szaval stb... de az a kín a kis pofiján, az a testtartás számomra azt jelzi, talán nincs jó helyen... vagy ez még belefér? ne aggódjak? komolyan hazajőve a sírás kerülgetett!