A gyerekeket tényleg kötelező beadni az ovodaba 4 esen mert csak akkor mehetnek iskolaba 7 évesen vagy mikor kell beadni? És ha nem adom be mehet e suliba majd?

Ne haragudj kérdező de most nyers leszek, ellenben őszinte.

Van egy komoly PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGed- NEKED, nem a gyerekednek- akkor miért is a gyerekedet kellene bezárva tartva tanítani?

Pszichiátriai kórképpel miből gondolod, hogy alkalmas leszel arra, hogy tanítsd?

Mennyire komolyan veszed a gyógykezelésedet, a gyógyszereid szedését? Mert ha ilyen komoly tüneteid vannak, miszerint bántásnak élsz meg mindent, rettegsz utcára menni, akkor kérlek fogadd meg a tanácsomat és keresd fel a kezelőorvosodat, mert valami nincs rendben- akár gyógyszerátállítással, akár terápiával, akár egy kórházi kezeléssel is lehet javítani rajta. Nem muszáj így élned.

Rettenetes, ahogyan ehhez a kérdéshez állsz és komolyan mondom, hogy őszintén remélem, hogy lesz azért a jegyzőnek vagy nevelési tanácsadónak vagy bármilyen, a GYERMEK érdekeit is szem előtt tartó hatóságnak vagy segítő szervezetnek szava ehhez a döntésedhez.

Beteg ember vagy és tisztességgel szeretnéd nevelni a gyerekedet- de NE a gyerek kárára! Az, hogy TE nem tudsz kimozdulni ne jelentse már azt, hogy őt is ilyen körülmények közé kényszeríted!

Rosszindulatú emberek és szomszédok pedig mindenhol akadnak- ez lenne egyenlő súlyú azzal a döntéssel, hogy nem kívánod közösségbe vinni a gyermekedet? Ennyire nem lehet beszűküld a tudatod- a férjed mindenben egyetért veled és támogatja ezt a holdkóros ötletedet?

Ha beszólnak, bántják a gyermekedet a súlya miatt, akkor védd meg, ne elzárd! Ha valóban picit túlsúlyos, akkor kérd a védőnő vagy az orvos segítségét, ha bizonytalan vagy, akkor is. Ennyire egyszerű.

Ettől függetlenül ha nekem egy modortalan szomszéd szidá a gyerekemet, akkor nem a csengővel foglalkoznék, hanem azzal, hogy a gyerekemnek is ésszerű, követendő példát mutassak arról, hogy hogyan tudja az ilyen helyzeteket kezelni és normális stílusban, de határozottan megkérném a szomszédot, hogy ne avatkozzon ebbe bele.

...egyébként ha ennyire ellenséges a világ körülötted- nem lehet, hogy a te készülékedben (fejedben) van a baj?

Vagy nem alternatíva az, hogy elkerülitek a szomszéddal való konfliktust, ha már megbeszélni nem tudjátok?

Vagy esetleg hosszútávú célként a nyugodtabb környékre való költözés?

Szomorú a helyzeted, betegségbelátásod nulla és szerencsétlen gyerek issza ennek meg a levét. Akkor is, ha hited szerint tökéletes, csodálatos, szerető szülei vannak (amit nem kétlek)- de a világ kb. 5 évesen már ennél többet jelent.

Bocs kérdező, nem bántani akarlak, de mikor elkezdtem olvasni a témát, először azt hittem valami vallási szekta tagja vagy, hogy ezt az elvet vallod.

Elhiszem hogy szülőként meg szeretnéd óvni a csalódásoktól és a bántásoktól, de nem tarthatod egész életében magad mellett. Fogják érni negatív élmények az életben, hiszen az emberek legtöbbjét érik sérelmek.

Ne zárd be és ne akard hogy magántanuló legyen, inkább akkor kis létszámú intézményt keress neki. Engem is bántottak a suliban, mégsem jutott eszembe hogy a gyerekeimet ne adjam közösségbe. Szükségük van rá valamilyen szinten.

Az óviban még nem bántanak a gyerekek. Legalábbis kiscsoportban még nem! Inkább add be, és ha bántják, vagy menet közben nem stimmel akkor még mindig kiveheted, habár szerintem a lehető legrosszabb megoldás a megfutamodás, de te tudod!

A magániskolával mi a gondod?? Olyan nincs, hogy mindenhol mindenki ellenséges??

A szomszédról meg: Te komolyan ezt veszed bántásnak, hogy "ledagizzák" a gyerekemet. ÚÚr isten! Az én gyermekem is mimóza, ráadásul fiú és hányan mondták rá, hogy anyámasszony katonája, hát nem esett jól! DE! Sok-sok gyakolrással és magyarázattal és persze az óvodai szocializálódás segítségével már sokkal-de sokkal bátrabb. HA valaki ezzel hozakszik elő, akkor én simán megvédem, és nem azt mondom, hogy nem az te hülye, hanem azt mondom, hogy valóban ebben még fejlődnie kell, de mennyit javult, amúgy meg átterelem olyanra a szót, amiben az én gyerekem sokkal jobb annak a gyerekénél aki épp szídja. Aztán már legközelebb nem hozzák elő. Ennyi.

Most még lehet , hogy boldog a gyereked, de ha bezárod, elzdárod a világ elől, az ő kis boldogsága hamarosan börtönné válik, és azért te leszel a felelős. MEg sem fogja tapasztalni, mi a bántás a te szavadra fog adni, és nem fogja elfogadni, hiszen nem lesz viszonyítási alap. Én tuti hogy beíratnám oviba. Vagy akkor, ha ekkora dilemmát okoz tedd családi napköziba ott csak 6 gyerek lehet, és nem kell minden nap vinned!

Szerintem kérdező te autista vagy (rengetegen vagyunk, akikről nem derült ki régen, hogy miért mások, mint az átlag), ezért bánthattak gyermekkorodban.

Esetleg a gyermekednek is vannak autisztikus tünetei, ezért akarod kényszeresen megvédeni a többiektől?

Akkor kivizsgáltatni és fejleszteni kellene és be fog tudni illeszkedni, mint az én autista kisfiam.

Neked pedig normálisan kezeltetni kéne a betegséged.

A legrosszabb, amit tehetsz, hogy elzárod a külvilágtól szerencsétlen gyermeked!