Mit tennél, ha 5 év körüli gyermeked napról-napra újabb és újabb csúnya szóval térne haza az óvodából?

Kérdés, hogy amúgy játszik-e azzal a gyerekkel, vagy csak egy a sok közül, akinek nagy a szája.

A a gyereked barátja, akkor nehezebb a helyzet.

Ha nem barátok, akkor elmondanám simán a gyereknek, hogy xy tanulta valahol ezeket, de ezek csúnya szavak és nem szabad használni őket.

Én csináltam már olyat, hogy elmagyaráztam a gyerekemnek, hogy mit jelent az a szó, persze ez függ attól is hogy mi az, mert a nemi aktust pl. én sem magyaráznám (nálunk ilyen szerencsére nem volt), de pl. a nemi szervek csúnya változatainál bizony elmondtam, hogy ezt és ezt jelenti, és a gyerekem is tudja, hogy a nemi szervei neki is "titkosak", úgyhogy szóban sem viccelődünk ezekkel, és főleg nem használjuk rá a "csúnya szót".

Én személy szerint más gyerekét nem szoktam "lehülyézni" a sajátomnak, még akkor sem, ha esetleg primitívnek tartom mondjuk a szüleit is, mert van ilyen, de nem szeretném ha a gyerekem ezt tanulná tőlem. Ennyi.

Az óvónénivel lehet beszélni, bár valószínűleg ő is tudja, és nehéz kihívásnak tartom, hogy minden gyerek összes szóhasználatára reagáljon szegény. Azért nálunk szerintem mindig szól, ha hallja, de az ilyen tényleg otthonról jön, és nehéz kigyomlálnia egy óvónéninek.

Az a tapasztalatom, hogy max. pár napig "vicces" egy-egy csúnya szó, aztán már nem az, ha én nem reagálok rá semmit. Ha ti szépen beszéltek otthon, akkor ez nem fog beépülni a gyereked szókincsébe hosszú távon.

A másik szülővel beszélni sok értelme nincs, hiszen nyilván neki nincs igénye arra, hogy lenevelje erről a gyerekét, különben már megtette volna, és ami még valószínűbb, hogy ő is ezeket használja otthon.

Én óvónő vagyok, és szólhatsz az óvónőnek,de sok újat nem fog hallani, mert azok a gyerekek, akik tudják, hogy ez csúnyát jelent, szólnak az óvónőnek, hogy XY azt mondta, hogy...Az óvónő sajnos sok mindent tenni nem tud, csak azt, amit a szülő otthon: elmagyarázza, hogy ilyet nem szabad mondani, mert csúnyát jelent.

Sajnos a közösség ezzel jár, és nehéz ezt otthon kezelni.

Szülőként talán annyit lehet tenni, hogy mindig, amikor gyermek olyasmit mond, amit nem kellene, felhívni a figyelmét, hogy ez bizony csúnyát jelent, az okos gyerekek ilyet nem mondanak.

Egy óvodást ilyesmi miatt (szerintem) nem szabad átvinni másik óvodába, mert ez hatalmas változás egy gyereknek. Ha nyomósabb indok nincs a háttérben, én nem tenném. Arról nem is beszélve, hogy szinte minden óvodában van 1-2 gyerek, akivel vannak hasonló gondok (káromkodás), és ezekkel a gyerekekkel is találkozik a gyerkőc pl. az udvaron, így nem kell feltétlenül a csoportban tanulnia a "jót". (Első válaszoló hozzászólására reagáltam.)