Reggelente hogyan váltok el a gyermektől az oviban? Meddig tutujgatjátok, főleg ha sír? Vagy gyorsan odaviszed az óvónéninek és kimész?
ne szoktam sokáig tutujgatni,mert annál rosszabb
amúgy a fiam szerencsére mindig jó kedvvel megy oviba,szívesen bemegy
csak akkor van gond,ha az óvó nénivel meg kell beszélnem valamit,mert akkor megőrül,és nem akar bemenni
így reggel nem is szeretek beszélni az óvó nénivel,gyorsan beadom és megyek
iylenkor sem sír,csak nem akar bemenni,úgy kell bevinni
nem sír! este megbeszéljük, hogy holnap ovi, milyen jó lesz, hogy mehet a barátaihoz, nem kell neki itthon ülnie egyedül míg mi dolgozunk apával és milyen jó lesz délután, hogy már csak vele foglalkozunk (ez a kulcs nálunk, fél attól, hogy egyedül maradjon itthon, így ezt kihasználjuk :D)
reggel a kocsiban is mondom neki, hogy mennyire irigylem, hogy ő milyen jókat fog játszani míg mi dolgozunk, biztos nagyon jól fogja érezni magát...
bent megölelem, adok neki vagy 10 puszit, aztán elindul befele és úgy kell utána szólnom, hogy ő is adjon már egy puszit :D
és már megyek is dolgozni... nem sírt soha, örül, hogy mehet, annyira fel tudjuk húzni őt, szerintem eszébe se jutott még, hogy nem jó az ovi :)
Nálunk is a gyorsaság, határozottság a kulcs.
A kisfiam nyáron volt 3, most kezdte az ovit.
Bemegyünk, átöltözünk, beszélgetek 1-2 szót az óvónénivel, addigra ő már kirohan a folyosóra és bekiabál, hogy "anya, gyere már integetni" :)
Adunk egymásnak puszit és az ablakból még integet, amíg el nem tűnök a kapuban.
Eddig 1* volt hiszti, akkor az óvónők segítettek, megfogták, felvették és úgy jöttek együtt integetni.
Addig tartott a szenvedés, amíg el nem tűntem, aztán rohant játszani.
Sokáig húzni szerintem nincs értelme, illetve nem tudom, kinek mennyi ideje van reggel, de én igyekszem időben beérni a munkahelyemre, hogy délután időben tudjak érte jönni.
És nálatok Kérdező?
Hát az enyém sír, ő már csak ilyen. Igaz, most kezdtük még csak, és nem is jár minden nap.
Engem direkt megkért az óvónő, hogy ne tutujgassam, és teljesen igaza is van. Átvesszük a cipőt, puszi, vidám integetés, és megyek el. Mire beér a csoportszobába, már nem is sír.
Most épp ott tartunk, hogy amikor megyünk, egész úton az a téma hogy "Nem szeretnék oviba menni", amikor meg hazamegyünk, akkor meg az, hogy "Az oviban szeretnék maradni", úgyhogy olyan rettenetesen nem veszem komolyan a reggeli nyafit.
Amikor tavaly elkezdtük és sírt,öltözés,puszi,ölelés é mentem,amikor már csak nyafizott,ablaknál integettünk.Idén már középsős,féltem tőle h sok volt május végétől a kihagyás és sírni fog,de nem volt még ilyen,nem is én viszem,hanem a férjem,de öltöznek,útközben jót beszélgetnek,puszi,ölelés integetés,s elmegy.
A titok nyitja itthoni nyugodt reggel(mi kávézunk ő öltözik a gyerekszobában és kakaózik velünk,ott vagyunk vele,aztán apa öltözik,készülődik,mi meg együtt teszünk neki ebédet(apának)kiválasszuk mit visz aludni,van h van annyi idő h még játszani is tud kicsit.A másik ami eszembe jutott,hogy van amikor beválik,hogy másik szülő viszi oviba,mert van amikor csak műsor anyának..Nyugodt hangon kell neki elmagyarázni ha sír h milyen jó lesz neki,pl lányomnál bevált a viccelődés és mindig akkor menni érte amikor megígérted.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!