Anyukák! Más is érez így a mint én az óvódakezdéssel kapcsolatban?
Nemrég múlt a kislányom 3 éves, szeptemberbe kezdi az ovit, én megyek vissza dolgozni. Minél közelebb van az idő, én egyre szomorúbb vagyok :-(. Szeretem a munkámat és hiányzik is, de nem szeretném hogy ez véget érjen. Néha jár csanába fél napot, de akkor is legkésőbb fél 1-től már velem van. Most meg 7-kor otthagyom és 3/4-kor látom újra:-(. Tudom, hogy ez az élet rendje, de akkor is úgy érzem, a szívem szakad meg :-(.
Akiknek most kezdi a gyereke az ovit, ti mit éreztek?
válasza:Az én lányom 6 éves, 4. évet kezdjük az oviba, és én szintén pocsékul éltem meg az ovit, a beszoktatást, sírtam mikor nem látott, egybe volt a gyomrom, hányingerem volt, mikor reggelente ott hagytam,(kicsit fogytam is) meg órákon keresztül azon járt az eszem mi van, mi lehet most vele az oviban.
Komolyan elgondolkodtam azon, hogy normális-e a beszoktatás, normális-e hogy "elszakítják" anyától, hogy milyen elárvult, kiszolgáltatott a kis drága ott egymagába.:) DE aztán rájöttem, hogy hogy jó lesz ez, és így is hálásak lehetünk, hiszen kizárólag Mo.-on lehet ennyit otthon lenni a gyermekkel, sok más országban 6 hónapot csak
Köszi, ment a zöld kéz:-).
Tudom, és nagyon örülök, hogy ennyit itthon lehettem vele és hogy van hová visszamennem, de nem gondoltam, hogy ez ennyire nehéz lesz.
válasza:Az élet rendje az lenne, hogy legalább anyuka együtt lehessen minél többet a gyerekével, nem pedig a munkában, mert agyereket az anyukának kellene felnevelnie, nem az óvónéniknek!Nem bánom, ha most az agyonemancipáltak lehurrognak, de meg lehet nézni, hogyan alakult a világ rossz irányba, mióta alig van hagyományos modellben élő család, ahol a nő ráér a családot összetartani és mélyrehatóan foglalkozni a gyermekeivel!
Bár az enyém már régen volt ovis,én aggódtam nagyon és ellenérzéseim voltak az ovival kapcsolatban, mert nekem nem voltak jó ovis emlékeim, nem szerettem.Féltem, hogy a gyermekem számára is szenvedés lesz, de szerencsére ő nagyon jó óvodába került, csodás óvónőket kapott és nagyon szeretett oda járni, számára ez nem volt nyűg, csupán emiatt megbarátkoztam a gondolattal...
válasza: válasza:Köszi nektek is, ment a zöld kéz:-).
Én még az óvónőket sem láttam :-(. Amikor a nyílt nap volt, nem voltak ott, nem is ide jelentkeztünk, de ide vették csak fel :-(. Ettől még inkább félek, milyen lesz neki.
válasza:Nekem is már lassan minden nap ez cikázik a fejemben,hogy az elmúlt 3,5 évet velem volt és ha bekerül az oviba,akkor már nincs visszaút.Innentől,csak a napvégek,reggelek,hétvégék és szünetek maradnak,ahol együtt lehetünk egész nap.Viszont tudom,hogy neki borzasztóan jót fog tenni,mert rettentően várja már és kellenek neki barátok,akikkel játszhat és felnőhet.
Fiam valószínű majd jövőre kezdi és most úgy érzem neki lesz a legrosszabb,hisz 1 évig szinte egyedül lesz egésznap,míg a nővére haza nem jön az oviból
válasza:Szia, ovono vagyok, ezzel kapcsolatban egy nagyon fontos tanacsot adok Neked, es erdemes megfogadni:
Akarmennyire is igy gobdolod, akarmilyen fajo es nehez is lesz, ne mutasd a gyermeked elott. Azok a gyerekek, akik latjak az anyukan, hogy felve hagyja ott oket, nehezen valik el, esetleg sir, az ahtobol meg fel oraig leselkedik, sokkal nehezebben szoknak be, szoronganak, tovabb sirnak.
Ha azt mondod neki, hogy meglatod, jo lesz ott neked, biztatod, pizitivan allsz hozza, sokkal hamarabb beszokik.
Köszi nektek is, ment a kéz :-).
Kedves óvónő! Köszi a tanácsot :-). Kislányomnak mondom, hogy jó lesz, az aggályaimat nem mondom neki. Szeretném, ha minél gyorsabban beszokna és megszeretné az óvónéniket, a dadát és a gyerekeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!