Mit csinálnak az óvónők egész nap?

Foglalkozásokat tartanak. Nemcsak úgy, hogy minden gyereket egyszerre leültetnek az asztalokhoz vagy a szőnyegre és egyszerre játszanak vagy tanítanak nekik valamit (ilyenből van kevesebb), hanem úgy is, hogy kezdeményeznek valami játékot, amiről ők tudják, hogy mire jó, és miért pont azt a néhány gyereket hívják oda játszani. Lehet, hogy csak addig foglalkoznak velük közvetlenül, amíg a gyerekek belejönnek a tevékenységbe, és már önállóan is tudják folytatni. Akkor más gyerekek játékát lendítik tovább egy ötlettel, vagy egy-egy lézengőnek segítenek bekapcsolódni valamelyik kis társaságba.

Persze közben nevelnek esetleg fegyelmeznek, igazságot tesznek, orrot és popsit törölnek, vigasztalnak, cipőfűzőt bogoznak, elveszett rongyikát keresnek, stb.

húúú, kedves kettes, ez nagyon elkeserítő! nem gondolkodtál, hogy átviszed másik oviba?

Egyes válaszolóval értek egyet, ez a napirendjük, így dolgoznak nálunk is.

Mint óvónő mondom, van teendő bőven, de csak a magunk óvodájából indulok ki.

Nálunk úgy néz ki, hogy reggel ugye fogadjuk a gyerekeket, közben irányított foglalkozást tartunk, többnyire kézműves foglalkozás keretein belül. Ez színezés, ragasztás, régebbi munkák befejezését jelenti, ezt irányítjuk, navigáljuk, besegítünk azoknak, akik kérik. Ehhez kapcsolódóan szóban is zajlik valami tevékenység, nem csak ülünk kukán. Ezt a gyerekek igényeihez igazítjuk, de készülnünk kell előre, mert spontán változhat az igény. Pl. régebbi dalok, versek, mondókák felidézése, vagy ismeretterjesztő beszélgetés. (Lényeg, hogy nem csak magunk dumálunk, hanem meghallgatjuk a gyerekeket, figyelünk rájuk, és az ismereteket kiegészítjük, vagy rávezetjük az új információkra a gyerekeket. De ez már pedagógia... Nem hiszem, hogy a módszertan érdekelné a szülőket.)

Eközben jönnek a gyerekek, őket ugye folyamatosan fogadni kell, a szülőkkel kommunikálni, közben felügyelni a csoportot. Javasolnám a kétkedőknek, hogy próbáljanak egyszer egy játszótéren huzamosan akár csak 10 gyerekre figyelni, mindezt úgy, mintha mindegyik a szeme fénye lenne! Nálunk 8:30-ig hivatalosan szabad foglalkozás zajlik, a kézműves irányítottba aki akar, az csatlakozik, bár invitáljuk is a gyerekeket.

8:40-től reggeli torna van, ezt ugye mi irányítjuk.

8:50-től tisztálkodás irányítása zajlik. Itt felügyelnünk kell, hogy ne legyen kavarodás más csoporttal, a gyerekeket nehogy baleset érje, mindenki kezet mosson, nehogy konfliktus adódjon a gyerekek között, és van, akinek a ruháját kell eligazítani, és/vagy wc-zés után kitörölni a fenekét.

Ez után nálunk az óvónők felváltva kezet mosnak, a naposokat a dajka navigálja.

9-től reggeli, itt ugye kiszolgálunk 3-an 30 gyereket.

Ez kb. fél óra. Ezután újra ki kell vezényelni a csoportot, újra tisztálkodás, arcmosás, wc, kinek mi az igénye. Ilyenkor van fél óra, amikor a gyerekek szabadon játszanak, szabadfoglalkozás van. (Teli gyomorral nem szoktuk mozgatni a gyerekeket, és foglalkozást sem túl szerencsés tartani. Van, aki reggeli után érkezik, és a gyerekek közti interakció miatt fontos, hogy legyen idejük szabadon játszani, minden beleszólás nélkül.)

Ilyenkor mi az adminisztratív teendők mellett figyelünk a gyerekekre, illetve rendbe szedjük a hibás játékokat, megfigyelést végzünk, ha azt valami megkívánja, illetve ha van időnk még, játékot kezdeményezünk, besegítünk (pl. felolvassuk a szabályokat), vagy részt veszünk. Ha arra van igény, könyvet nézegetünk, beszélgetünk, olvasunk, a csoport életét felügyeljük, esetleg dekorációt készítünk, ünnepségekre készítünk kellékeket.

10 órától tartunk foglalkozást, erre ugye már előző nap, otthon felkészültünk. Itt sem kötelező részt venni, de a mi dolgunk, hogy mindenkit bevonjunk és aktivizáljunk.

Egy foglalkozás kb. 20-30 perc.

Kb. fél 11-től ismét szabadfoglalkozás van. Itt aktívabban szólunk már bele, egyes fejlesztő játékokat "javaslunk" személyre szabottan, játékba hívunk gyerekeket. Itt a lényeg, hogy fejlesszünk, differenciáljunk. Ez sem direkt foglalkozás, de előre meg kell tervezni, tudatosan, és rugalmasan kezelendő.

Kb. 11-11:15 között kezdődik az udvari foglalkozás. Ugye itt figyelünk a gyerekekre, segítünk öltözködni, rendezetten, balesetmentesen vonulni, a mosdóba elkísérni a gyerekeket. Az udvaron kb. fél órát vagyunk kinn. Itt a lényeg, hogy a csoport egészére figyelünk, becsatlakozunk a játékokba. Nem irányítjuk a játékokat, de figyelünk, hogy a gyerekek között ne legyen veszekedés. rendszeresen vannak gyerekek, akik nem tudnak játszani. Őket egész nap irányítani, navigálni kell, gyerekek közé terelni. Folyamatosan megy a nevelés, minden téren, mert sok gyerek az alapvető illemszabályokat és szociális normákat nem ismeri. Szóval amellett, hogy "csak" játszunk a gyerekekkel, igyekszünk nekik tanítani valamit, fejlesztjük őket, igyekszünk mindenkivel foglalkozni. Napirendünk van, ahhoz tartjuk magunkat, de ha nem baj, nem írnám le a délutánt is. Ha a szülők azt hiszik, lógatjuk a lábunkat, akkor menjenek be egy napra a legközelebbi oviba. Rengeteg feladat van, két óvónőre meg 30 gyerek jut átlag. Ezen kívül adminisztrációs teendők is vannak. Mikor a gyerekek alszanak, mi már a másnapra készülünk, illetve a délutáni foglalkozásra hangolódunk rá, korrigáljuk, ha kell. Mi a részünkről, igyekszünk ott is differenciálni.

Nem mondom, hogy egyszerű, de engem, személy szerint, aki becsülettel és tisztelettel viseltetik a hivatása és a gyerekek iránt (nekem az óvodapedagógia igenis hivatás), felháborít, hogy azt hiszik, egész nap lógatom a lábam. De szeretem, és nem váltanék pályát semmi pénzért.

Kedves 4.!

És hogyan adminisztráljak a munkaidőmön kívül? Mikor munkaidőmön kívül is a másnapi foglalkozásra készülök, kellékeket csinálunk, gyakornokokat fogadunk, az ő feladataikat is előre tervezzük, szervezzük, javítjuk a beadott munkákat, és mindezeken kívül még nekem is családom van. Bocsáss meg, de szeretnék néha a párommal is foglalkozni, lévén én is ember vagyok. Az óvónénik nem a csoportszobában teremnek. :)

Kedves 6. válaszoló. Nekünk ugyan szerencsénk van a mi óvónénijeinkkel és dadusunkkal, mert hozzád hasonlóan a gyerekekkel úgy bánnak, mintha a sajátjuk lenne, és a külön foglalkozást vagy épp több törődést, segítséget igénylő gyerekekkel is türelmesek és kedvesek - DE - sajnos más anyukáktól azt hallom, hogy nem mindegyik óvónő ilyen. És sajnos egy-egy nap én is tapasztaltam már rosszat. Összehasonlítás képpen: a mi csoportunk legalább 20 de inkább több verset éneket tanult a mini (!!!) csoportban, a másik csoportban ez talán, ha 5-6 versben merült ki. Ebben a csoportban az egyik ügyeleti nap hajnalán a még beszoktatós fiam majdnem fél órát üvöltött a nyakamba kapaszkodva, hogy ne hagyjam ott, de az óvónő békésen bent a szoba legtávolabbi sarkában egyedül írt-olvasott valamit. A dadusuk jött oda segíteni és lefejteni rólam a gyereket, ő vitte be játszani. (Ez nálunk úgy volt szokás, hogy gyorsan átöltöztettem, puszi ölelés, elmondani, hogy jövök délután érte, és már az óvónő tolta is be a fiamat. Volt itt is sírás, de mire felvettem a kabátomat, csend volt, és mikor visszanéztem, az óvónő ölében egy-egy hüppögő gyerek ült és mesét olvastak, vagy valami képeskönyvet néztek)

Amit mondani akarok ezzel, hogy az "igazi" óvónéni - szerintem - többet dolgozik, mint egy igásló, de az, amelyik csak "melegedni" jár be, ott sajnos megkérdőjelezhető, hogy mit is csinálnak ők egész nap.

Off: ovisnénitől kérdeznék..

milyen tesztsort kell megírni/csinálni a gyermekeknek 4-5 évesen az oviba,amit százalékban mérnek?